A Scale Impact és az Önkéntes Központ Alapítvány hiánypótló szakmai rendezvényt szervez 2025. december 4-én. A Közösen nagyobb hatással – Pro Bono Konferencia és Önkéntességért Díjátadó egyedülálló lehetőséget kínál a vállalati szakembereknek, hogy megismerkedjenek a pro bono, azaz a tudás alapú önkéntesség hazai gyakorlatával, illetve inspirációt merítsenek a nonprofit szervezetekkel való együttműködés jó példáiból. A konferenciaszervezés hátteréről és a pro bono hazai jelentőségéről a két főszervezővel, Farkas Emesével, az ÖKA ügyvezetőjével és Lévai Gáborral, a Scale Impact alapító-ügyvezetőjével beszélgettünk.
– Mi volt az alapgondolat, amiből az idei Pro Bono Konferencia megszületett, és mi indokolja a két szervezet együttműködését?
Lévai Gábor: mindkét szervezet hosszú ideje foglalkozik különböző formátumú pro bono projektek kivitelezésével, és amikor 2024-ben a Scale Impact is a Global Pro Bono Network tagja lett, elkezdtünk egyeztetni arról, hogy tudnánk Magyarországon közösen erősíteni a pro bono helyzetét. Így jött a gondolat, hogy szervezzünk közösen konferenciát és eseményeket a témában, illetve konkrét pro bono projektek megvalósításában is működjünk együtt.
Farkas Emese: Az első ilyen konkrét projektünk ez a konferencia, ami egy nappal az Önkéntesség Nemzetközi Napja előtt lesz. Mindketten úgy éreztük, hogy most van itt az ideje egy kicsit rátekinteni, hogy is állunk itthon e témában. Utoljára 10 évvel ezelőtt tartottunk ilyen átfogó konferenciát és egy tematikus év előtt ‒ 2026. az ENSZ által deklarált Önkéntesek Nemzetközi Éve lesz ‒ érdemes ránézni, hol is tartunk és milyen irányban haladunk.
– A „pro bono” kifejezést sokan hallották már, de talán nem mindenki tudja pontosan, mit jelent. Ti hogyan definiálnátok, és miért tartjátok jelentősnek ezt a területet ma Magyarországon?
Lévai Gábor: A definíciós részt meghagynám Emesének, inkább a téma fontosságát szeretném a mi szempontunkból kiemelni. Mi a Scale Impactnél nonprofit szervezetek kapacitásfejlesztésével foglalkozunk, és sokat dolgozunk azon, hogy egy nonprofit szervezet egyáltalán annak tudatába kerüljön, mi az, ami jól működik nála, és melyek azok a területek, ahol érdemes fejlődnie. Ehhez évek óta a saját szervezeti reziliencia modellünket és diagnosztikai rendszerünket használjuk, így állítjuk össze a nonprofit ügyfeleink egyedi kapacitásfejlesztési programjait.
Az is évek óta bevett gyakorlat nálunk, hogy ezeket a komplex fejlesztéseket elemekre bontjuk, és egyes elemeket vállalati szakemberek önkéntes közreműködésével valósítunk meg. Vannak olyan tematikus programjaink, amelyek kifejezetten pro bono kapacitásokra építünk. A pro bono projekteket az egyik legjobb vállalati-nonprofit együttműködéseket erősítő formátumnak tartjuk, hiszen itt egy konkrét projekt keretében dolgoznak együtt a két szektor szereplői, és tanulnak egymástól. Szerintünk az is a tudásalapú önkéntesség mellett szól, hogy vállalati oldalon ‒ különösen kisebb cégek esetében ‒ sokszor könnyebb szaktudást adni, mint pénzt, és a szaktudásnak legalább akkora értéke lehet egy nonprofit szervezet életében, mint a pénznek.
Farkas Emese: “Pro bono publico“ ‒ a közjóért. A munkavállalók a szakmai tudásukat, hozzáértésüket adják olyan nonprofit szervezeteknek, akik ilyen szintű tudást, tanácsadást nem tudnak megengedni maguknak, de a szervezeti működésükhöz, további fejlődésükhöz és a kedvezményezett társadalmi csoport támogatásához szükségük van erre a tudásra. Ez tényleg bármi lehet a pénzügyi tanácsadástól a villanyszerelésig. Természetesen vannak olyan pro bono tevékenységek, mikor a tudás kedvezményezettje egy személy: ilyen például a jogi segítségnyújtás. De mi kimondottan arra a területre koncentrálunk, mikor olyan társadalmilag fontos szervezetek kapnak pro bono segítséget, akik ezáltal a segítség által az ügyükön keresztül jobban tudnak majd segíteni, nagyobb társadalmi hatást elérni.
– Milyen szempontok alapján állítottátok össze a konferencia programját? Milyen trendek emelhetőek ki 2025 őszén?
Farkas Emese: Mivel az önkéntességen belül a pro bono maga is nagyon széles skálán mozog, ezért fontos szempont volt, hogy kizárólag arra a területre koncentráljunk, amik a nonprofit szervezetek felé irányuló szakmai tudás-átadások, így elég sok más terület maradt ki a mostani konferenciából, de nem titok, hogy szeretnénk a két szervezet (Scale Impact, ÖKA) együttműködését e téren erősíteni és más pro bono témákban is bemutatni majd jógyakorlatokat, tapasztalatokat.
Lévai Gábor: A mostani konferencián igyekeztünk azokat a részterületeket napirendre tűzni, ahol van már hazai jógyakorlat. Az a tapasztalatunk, hogy a nemzetközi jó példák inspirálóak lehetnek, de sokszor nehéz ezeknek a megoldásoknak az implementációja az országok közötti szokásbeli, kulturális, gazdasági fejlettségi különbségek miatt. Azt látjuk, hogy bár az ESG szabályozási környezet az elmúlt egy évben nagyon bizonytalanná vált, de a hosszú távú trendek mindenképp a munkavállalókkal (ESRS S1-es riportolási szabvány) és az érintett közösségekkel (ESRS S3-as riportolási szabvány) kapcsolatos felelősségvállalás növekedése irányába hatnak. A munkavállalói önkéntes programok mindkét területre hatnak, így a mérhető, valódi változást eredményező programok elősegítik a vállalatok ESG megfelelését. Mérhető, valódi változást pedig leginkább a tudástranszfert és valódi fejlődést elősegítő projektek hozhatnak.
– A pro bono tevékenység egyik nagy ereje, hogy hidat képez a forprofit és a nonprofit szféra között. Hogyan jelenik ez meg a konferencia programjában, milyen példák mutatják meg a két szféra együttműködésének lehetőségeit?
Lévai Gábor: A konferencia egész programja ehhez hoz kézzelfogható példákat, kezdve a nonprofit szervezetek irányító testületeiben való, illetve már eleve az ezeknek a testületeknek a toborzás-kiválasztására irányuló pro bono tevékenységgel, folytatva a különböző vállalati szektorokra (tanácsadó, szolgáltató cégek) jellemző speciális kapcsolódási lehetőségekkel.
Farkas Emese: Mi is egy híd szerepet töltünk be az általunk szervezett pro bono programoknál, hiszen mi vagyunk azok, akik hidat képezünk a nonprofit és forprofit szféra közt. A konferencián pedig bemutatjuk mindkét oldal nézőpontját egy-egy területen, hogyan tudják hasznosítani a kapott szakmai segítséget a nonprofit oldalon, illetve mit látnak a vállalati szereplők az ilyen jellegű segítségnyújtásban.
– A Pro Bono Konferencia célja, hogy közösséget is építsen. Milyen találkozásokra számíthatnak a résztvevők?
Lévai Gábor: Maguk a programelemek is találkozások, összekapcsolódások serkentésére szolgálnak, ezért több kerekasztalt is szervezünk, ahol a résztvevők már a konferencia előtt kapcsolódnak egymáshoz. Interaktív lehetőségekkel is készülünk, illetve a plenáris programot követően kifejezetten a beszélgetések, informális kapcsolódási lehetőségek veszik át a teret.
Ha érdekel a pro bono önkéntesség témája, tudj meg többet a 2025. december 4-i konferenciáról!
by 
