A november elején tartott rendezvény egy féléves, neves mentorok, vállalati és független szakértők bevonásával zajló fejlesztési folyamat záróeseménye volt. A program célja, hogy a nonprofit szervezetek új, társadalmi-környezeti szempontból értékes és hasznos, saját bevételteremtésre is alkalmas projektekkel rukkoljanak elő, amelyek révén kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá válhat a működésük. Cikksorozatunk negyedik, befejező részében az Alba Mentor, a SINOSZ Siketek és Nagyothallók Szövetsége, a MAP Miénk a Pálya Alapítvány és a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány újdonságait mutatjuk be.
A Scale Impact és a Visa november 7-én tartotta első Social Business pich-ét a budapesti Dumaszínházaban. A rendezvényen tizenhárom nonprofit szervezet mutatta be legújabb termékeit és szolgáltatásait: munkatársaik az elmúlt fél évben ismert és elismert mentorok, vállalati és független szakemberek segítségével fejlesztették most bemutatott projektjeiket. A közös munkához a Social Business 2024 empowered by Visa program biztosította az erőforrásokat és a kereteket. A pitch-en a nonprofit szervezetek képviselői mellett befektetők és üzletemberek is részt vettek. A rendezvény házigazdája Litkai Gergely stand-upos, humorista, a Greenpeace aktivistája volt.
A Scale Impact és a Visa közös programjának célja az volt, hogy nem csak társadalmi, illetve környezeti szempontból hasznos, hanem saját bevételtermelő képességet is teremtő projekteket dolgozzanak ki a résztvevő szervezetek. A fejlesztési folyamat során fontos szerep jutott a modern service design módszereknek is. A pitcheket a szervezők négy körre osztották, a résztvevők a Mentimeter nevű telefonos applikáció segítségével szavazhattak arról, hogy melyik projektet találták környezeti vagy társadalmi szempontból a leghasznosabbnak, és melyik szervezet volt számukra a legszimpatikusabb. Cikksorozatunk első részében az Egy Másik Út Alapítvány, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány és a Humusz Szövetség, második részében a Világszép Alapítvány, a Köfe Közösségfejlesztő Egyesület és a TÁP Színházprojektjeit, harmadik részében pedig az Egyenlítő Alapítvány, a HiSchool Alapitvány és az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) fejlesztéseit mutattuk be. Most az Alba Mentor, a SINOSZ Siketek és Nagyothallók Szövetsége, a MAP Miénk a Pálya Alapítvány és a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány következnek.
Munka, közösség, profit
Az Alba Mentor Humán Szolgáltató Alapítvány a megváltozott munkaképességűek, a fogyatékossággal élők és a speciális nevelési igényű (SNI-s) fiatalok elhelyezkedését igyekszik segíteni. A szervezet külön hangsúlyt fektet arra, hogy támogatást nyújtson a munkáltatóknak a speciális igényű célcsoportok foglalkoztatásában. Papp Mária, az alapítvány elnöke a saját történetével vezette fel, miért különösen fontos az alapítvány tevékenysége. „Ez a lány belül megtört, elkeseredett és szomorú. Fél a jövőtől. Gerincdeformitást diagnosztizáltak nála. Minden reggel, indulás előtt egy lila selyemsállal próbálta eltakarni a fűző állat tartó fém részét. Az volt az álma, hogy vendéglátós lesz” – mesélte tinédzserkori önmagáról. Mária végül komoly erőfeszítéssel megvalósította az álmát: elvégezte az iskolát, és saját üzleteket is nyitott. „Ez az én történetem; de nem egyedi – hangsúlyozta. – Ma minden tizenegyedik tanuló sajátos nevelési igényű.”
Mária szerint az SNI-s gyerekek jó része felnőtt korára „megváltozott munkaképességűvé” válik. De nem csak a munkavállalás okoz gondot nekik: „Nincsenek társas kapcsolataik, nem járnak közösségbe. Elmagányosodnak, motiválatlanok lesznek.” Mint mondta, a céljuk az, hogy az általuk támogatott emberek megtalálják a munka világában azt az utat, ami a leginkább közel áll hozzájuk. „Tesszük ezt szolgáltatásainkkal, amelyekben egyéni és csoportfoglalkozásokon keresztül fejlesztjük, felkészítjük őket a munkaerő-piacra, illetve speciális munkaerő-közvetítéssel és a betanítási folyamatba integrált mentori támogatással segítjük a cégeket, vállalatokat a foglalkoztatásukban.”
Az Alba Mentor egy olyan rehabilitációs foglalkoztató üzemet is létrehozott, amelyben különféle termékeket készítenek vállalati partnereik számára. Új projektjükkel azokat a cégeket szeretnék megszólítani, amelyek tevékenysége során jelentős mennyiségű maradék anyag keletkezik. „Az SNI-s fiatalok ezekből készíthetnek termékeket – például vászontáskákat, egérpadokat, asztali futókat –, céges ajándékokat, kórházaknak, gyermekotthonoknak szánt adományokat, vagy fejlesztőeszközöket” – sorolta Papp Mária, hozzátéve: egy ilyen üzem a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak munkát és közösséget, a résztvevő cégek számára pedig profitot és költségmegtakarítást teremthet.
„Így értjük egymást”
A pitch utolsó körének második előadója Horváth Zsófia, a SINOSZ Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége KONTAKT tolmácsszolgálatának vezetője volt. A SINOSZ érdekvédelmi szervezetként segíti és támogatja a hallássérült emberek társadalmi beilleszkedését, egyéni érvényesülését. Tevékenységeik közé tartozik, hogy segítséget nyújtsanak támogatottjaiknak a fontos információkhoz való szabad hozzáférésben, támogassák önálló életviteli törekvéseiket, kulturális, sport- és szabadidős programokat szervezzenek nekik.
„Ma már mindenkinél ott van egy internetre kapcsolt okos eszköz: egy tablet, egy telefon. Ehhez mi hozzáteszünk még valamit, egy applikációt, amelynek segítségével a felhasználók felhívhatnak egy szolgáltatást, ha jelnyelvi tolmács segítségére van szükségük egy hallássérülttel való beszélgetésben – kezdte prezentációját Horváth Zsófia. – Emögött a szolgáltatás mögött tapasztalt szakemberek, tolmácsok állnak.” Mint mondta, a kommunikáció minden emberi kapcsolat alapja. „Így értjük egymást. A hallgatóság soraiban ülő hallássérült emberek azért értik meg az előadásomat, mert itt áll mellettem egy jelnyelvi tolmács. Ő sokat utazott, várakozott azért, hogy itt legyen; de vannak olyan helyzetek, amelyekben gyors és azonnali segítségre van szükségük, ilyenkor nem tudják megrendelni ezt a szolgáltatást. Szerencsére, a mai világban már van arra lehetőség, hogy egy okos eszközön keresztül felhívjunk egy jelnyelvi tolmácsot, és bevonjuk őt a beszélgetésbe.”
A tolmácsszolgálat vezetője hangsúlyozta: a WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet, a szerk.) adatai szerint a világon minden tizedik embernek vannak hallásproblémái. „Biztos vagyok benne, hogy a cégeteknél, szervezeteteknél is vannak olyan emberek, akik valamilyen kommunikációs problémával küzdenek. Tudom, hogy a számotokra is fontos, hogy elérjétek ezeket az embereket, hogy meg tudjátok szólítani őket, hogy ők is olyan jogokat élvezzenek, ugyanolyan munkakörülményekben, ügyfélélményben lehessen részük, mint a többieknek.” Ennek biztosításában segíthet a SINOSZ új szolgáltatása. „Vannak olyan cégek, amelyek már felismerték az ebben rejlő lehetőséget: például bankok, akik integrálták a szolgáltatást, így ha egy hallássérült ügyfél bemegy hozzájuk, hogy bankszámlát nyisson, az ügyintézők csak előveszik a tabletet, és egy gombnyomással felhívják a jelnyelvi tolmácsot, aki segíthet nekik ebben. Vagy munkahelyek, ahol hallássérült munkavállalók dolgoznak: akár a HR-osztályon, akár bármelyik kolléga zsebében ott lehet a kontakt. Ezek a cégek felismerték, hogy nem csak társadalmi szempontból, de a saját szempontjukból is van haszna a fejlesztésünknek: hiszen lehetővé teszi, hogy élen járjanak a társadalmi felelősségvállalásban, és fenntartható szolgáltatást kínáljanak a rászorulók számára, ami amellett, hogy remekül illeszkedhet az ESG-céljaikhoz, tíz százalékkal több munkavállaló és ügyfél előtt nyithatja ki az ajtót.”
Horváth Zsófia szerint, mivel „a társadalmi felelősségvállalás látható dolog”, azok a cégek, szervezetek, amelyek használják ezt a szolgáltatást, nem csak a társadalom hallássérült tíz százalékát, hanem aannak egészét is megszólíthatják. Ráadásul rendkívül költséghatékony módon. „A mi szolgáltatásunk nem kerül többe, mint egy lakossági internet-előfizetés” – emelte ki.
„Olyan egységes tartalmat szeretnénk összeállítani, ami a fiatalok nyelvén szól”
A pitch negyedik körének harmadik prezentációját Petró-Göncfalvi Anita tanácsadó-szakpszichológus és Kiss Gergely szakmai vezető, pályaorientációs tanácsadó tartotta a MAP Miénk a Pálya Alapítvány képviseletében. Az alapítvány célja, hogy a pályaorientációs tanácsadás eszközeivel segítséget nyújtson az általános- és középiskolai diákoknak a pályaválasztásban és a tudatos karriertervezésben. A szervezet kiemelten fontosnak tartja, hogy a társadalmilag és földrajzilag hátrányos helyzetű fiatalokat egy ingyenes online tananyagrendszeren keresztül is támogassa.
Petró-Göncfalvi Anita bevezetőjében elmondta: Magyarországon ma 420 ezer, különféle lehetőségeket és körülményeket kínáló térségekben, különféle társadalmi-szociális közegben élő középiskolás van, akiknek előbb vagy utóbb el kell dönteniük, hogy továbbtanulnak-e, és ha igen, milyen területen; hogy mikor lépjenek ki a munka világába, hogy milyen hivatást, szakmát válasszanak. „Tudniuk kell, kik, ők és milyen céljaik vannak, hogy mit akarnak az élettől” – fejtegette.
A MAP egyik fő célkitűzése, hogy tanácsadási eszközök és tréningmódszerek segítségével támogassa a fiatalokat az ehhez szükséges önismeret megszerzésében. A másik pedig azt, hogy segítse őket a karrierépítéssel kapcsolatos információk elérésében. „Ők ma jellemzően az internetről tájékozódnak, ez az elsődleges referenciafelület a számukra: az online közösségek, platformok, influenszerek.” Mint mondta, sajnos a továbbtanulással, foglalkoztatással kapcsolatos ismereteket nem könnyű felkutatni, hiszen ezeket „csak különböző felületekről, töredezett tartalmakból és nehezen érthető szakmai leírásokból tudják összegyűjteni – ezeknek az összeollózott információknak az alapján kell döntést hozniuk”.
Kiss Gergely hangsúlyozta: a pályaválasztó fiataloknak igen komoly kihívást jelent, hogy meghozzák a továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos döntéseiket – erre a problémára szeretnének megoldást ajánlani. „Olyan egységes tartalmat szeretnénk összeállítani, ami a fiatalok nyelvén szól, és a tudásszintjüknek, igényeiknek megfelelő ismereteket kínál a számukra. Egy olyan pályaorientációs tudásbázist képzeltünk el, amelybe első körben szeretnénk feltölteni a százhúsz legnépszerűbb szakmával kapcsolatos legfontosabb információkat: mégpedig olyan formában, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználóink összehasonlíthassák ezeket egymással, miközben érdekes és befogadható is a számukra.”
A MAP-nak már jelenleg is van egy olyan felülete, amelyen foglalkozásleírások, videóanyagok, önreflexív munkalapok segítségével környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos szakmákról tájékozódhatnak a fiatalok: ennek a projektnek a továbbfejlesztéséhez szeretnének anyagi támogatókat találni. „Az a célunk, hogy tavaszra már harminc-negyven különféle foglalkozásokkal kapcsolatos tartalomcsomag legyen elérhető a felületünkön, amiket kiajánlhatunk az iskoláknak” – összegezte Kiss Gergely.
A MAP a finanszírozás biztosítására egy vállalatoknak, foglalkoztatóknak szánt szolgáltatást is kidolgozott, amelynek keretében segítenek az ügyfeleiknek abban, hogy minél intenzívebben megjelenhessenek a fiatalok előtt, és egy kifejezetten nekik szánt tananyagcsomagot is tartalmaz, amelynek segítségével felkelthetik a pályakezdők érdeklődését a képzéseik, karrierútjaik iránt. Petró-Göncfalvi hozzátette: az általuk fejlesztett tudásbázisnak több pozitív hatása is lehet. „Egyrészt elősegítjük a társadalmi mobilitást, másrészt segítünk a pályakezdőknek abban, hogy belépjenek a munkaerő-piacra, harmadrészt pedig csökkentjük a képzési költségeket és a fluktuációt.”
”Nem csak egy adomány találkozik egy üggyel, hanem ember az emberrel”
A pitch utolsó előadója Hámori György, a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány munkatársa volt. A
Gyökerek és Szárnyak célja, hogy szakmai, emberi és anyagi segítséget nyújtson közösségek létrehozásához és fejlesztéséhez. Mélyreható társadalmi változást szeretnének elindítani, és olyan alulról jövő kezdeményezéseket támogatni, amelyek növelik az egyéni kezdeményező kedvet és felelősségvállalást, erősítik a társadalmi bizalmat és a szolidaritást.
„Mi, a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány ehhez hasonló rendezvényeket tudunk szervezni a ti munkavállalóitoknak – mondta a pitch-re utalva Hámori György. – Amikor elkezdtük fejleszteni ezt a terméket, nagyon sok CSR-os kollégával beszéltünk, és úgy találtuk, sok cég számára nehézséget okoz, hogy bevonják a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programjaikba a munkavállalóikat. A mi válaszunk erre az, hogy valódi közösségi élménnyé tesszük a CSR-tevékenységet.”
Az alapítvány munkatársa szerint erre kiválóan alkalmasa eszköz Élő Adás névre keresztelt közösségi adománygyűjtő estjük, amely „egy koktélparti és egy árverés szerelemgyereke az adományozás oltárán”. „Egy két-háromórás, interaktív, oldott hangulatú esemény, ahol a munkavállalóitok találkozhatnak a civil szervezetek projektjeivel, és az est végén ők dönthetnek arról, hogy hogyan fogják támogatni őket” – fejtegette Hámori, hozzátéve, a szervezeteket nem csak pénzzel, hanem önkéntes munkával, tárgyi adományokkal, felajánlásokkal is segíthetik a résztvevők. „A forrásokat a cég biztosítja, a döntéseket pedig a munkavállalók hozzák.”
Hámori György szerint ez a szolgáltatás többszörös hasznot hajt a cégeknek: egyrészt egy csapatépítő esemény, ahol nem csak egymással, hanem a szívüknek kedves ügyekkel is kapcsolódhatnak a munkatársaik, másrészt demokratikusabbá teheti a CSR-kultúrájukat, így növelve a társadalmi hatásukat. „Ennek az eseménynek külön erőssége, hogy mivel élőben történik, a támogatók személyesen is találkozhatnak a támogatottjaikkal, vagyis a civil szervezetek képviselőivel, akik így nem csak adományt kapnak hanem olyan együtt érző emberi tekinteteket is, amelyek azt bizonyítják a számukra, hogy van valós társadalmi támogatottsága az ügyüknek.” De fontos a támogatók számára is, hiszen „nem csak egy ügyet látnak maguk előtt, hanem olyan hús-vér embereket is, akiknek van szaktudása, elkötelezettsége, célja, hogy megvalósítsa ezeket az ügyeket. Nem csak egy adomány találkozik egy üggyel, hanem ember az emberrel.”
A Gyökerek és Szárnyak Alapítvány munkatársa elmondta: szolgáltatásuk lényege, hogy leveszik az események szervezésének komoly, sokszor több hónapos munkát igénylő terhét a partnereik válláról. „Mi a szakmai hátteret biztosítjuk, a ti hozzájárulásotok pedig az adományozás és a szórakozás lesz” – emelte ki.
Az alapítvány tíz éve támogat különféle civil szervezeteket, eddig 145 millió forintot mozgattak meg, amelynek köszönhetően 65 társadalmi ügyet és civil szervezetet tudtak támogatni. „Több mint tíz Élő Adás után magabiztosan invitálunk titeket, hogy velünk összefogva szervezzetek ilyen eseményeket; mi segítünk, rátok szabjuk, exkluzívvá tesszük őket. Gyertek velünk, változtassunk együtt az adományozás kultúráján” – zárta előadását Hámori György.
A Social Business pitch résztvevőinek projektjeit bemutató cikksorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt olvashatod.
by 
