Az EB az Omnibusz I. és Omnibusz II. javaslatcsomaggal 80 százalékkal csökkentené a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalatok körét. Egy friss kutatás szerint a cégek a turbulens nemzetközi környezet ellenére is elkötelezettek a klímaadat-szolgáltatás mellett; az európai autógyártók pedig a korábban javasolt egy helyett három évet kaphatnak arra, hogy megfeleljenek a szigorú kibocsátási kvótáknak. A legfontosabb februári ESG-hírek röviden.
A február jelentős változásokat hozott az európai ESG-szabályozásban. Az Európai Bizottság (EB) február 26-án mutatta be új, a CSRD és CSDDD-jelentéstétellel kapcsolatos javaslatcsomagjait, az Omnibusz I-et és az Omnibusz II-t. Az új szabályozás teljesen kivonná az ezer főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalatokat (KKV-k) a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett cégek köréből, de a nagyvállalatoknak és a bankoknak is kedvez: amellett, hogy egyszerűbbé és átláthatóvá teszi a folyamatokat, a kétéves halasztást is kapnak, így az első riportjukat 2026 helyett 2028-ban kell majd benyújtaniuk.
Az EB azt reméli, hogy az új jogszabálycsomagok jelentősen csökkentik majd az adminisztratív költségeket és tovább erősítik a befektetési kedvet az unióban.
Jó hír, hogy egy, a közelmúltban kiadott jelentés szerint a vállalatok 85 százaléka tervezi, hogy a bizonytalan politikai környezet ellenére is folytatja a klímaváltozással kapcsolatos adatszolgáltatást. A vállalatvezetők 97 százaléka szerint a fenntarthatósági jelentéstétel már rövidtávon is jelentős üzleti előnyökkel járhat; az intézményi befektetők 93 százaléka szívesebben fektet olyan vállalatokba, amelyek integrált pénzügyi és fenntarthatósági jelentéseket készítenek.
A Workiva kutatása szerint a politikai vezetők jelentős többsége is hasonló elkötelezettséget mutat: annak ellenére is, hogy a Trump-kormány látványosan hadat üzent a klímaváltozás elleni küzdelemnek, és a zöld energia fejlesztéseket sem támogatja tovább.
A pénzintézetek jó része is elkötelezett a fenntarthatósági jelentéstétel mellett. Ahogy az Barna Erikával, a MagNet Bank fenntarthatósági projektvezetőjével készített nagyinterjúnkból is kiderül, a magyarországi bankok jelentős része fontosnak tartja, hogy egységesebbé és átláthatóbbá váljon a jelentéstétel. Ezt a törekvésüket szerencsére az is megkönnyíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly szeptemberben kiadott egy ESG ajánlást, amelyhez egy egységes, kategóriákra bontott “minimum kérdéssort” is mellékeltek. “Ebből egyértelműen kiderül, mik azok az adatok, amiket mindenképpen be kell kérnünk az ügyfeleinktől – a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig” – mondtza Barna.
A fenntarthatósági projektvezető kiemelte: a bankoknak a saját működésüket is monitorozniuk kell. Nem véletlen, hogy a MagNet egy, az ügyfelei számára kifejlesztett Impact Scorecard hatásmérő rendszerre alapuló belső felmérést is végigcsinált. “Nagyon nagy munka volt, a GABV »triple bottom line« szemlélete alapján készült kérdőív kitöltése, az így kapott adatokat is az ő szakembereik fogják kielemezni. De annyi már kiderült belőle, hogy a saját hitelportfóliónk kétharmada az ő, rendkívül szigorú szempontrendszerük szerint is pozitív hatásúnak minősül. A hiteleink karbonlábnyomát is igyekszünk felmérni: a legutóbbi mérések szerint a portfoliónkba tartozó cégeknek átlagosan 56,5 százalékkal kisebb a kibocsátásuk, mint a banki átlag.”