„Mindenkinek az életében előfordulnak krízishelyzetek” – Interjú Krausz Csillával, a TraumaAmbulancia Egyesület alapító elnökével

A TraumaAmbulancia Egyesület célja, hogy hatékony segítséget nyújtson a PTSD-vel és egyéb lelki nehézségekkel küzdő embereknek. A közösség erejével igyekeznek orvosolni a problémákat; Magyarországon elsőként kezdték el alkalmazni a Community Resiliency Modell módszertant.

A TraumaAmbulanciát Krausz Csilla, Miskei Anikó pszichológus és Dr. Sárközi Alexandra alapította 2017-ben; a kezdeményezés 2018 óta egyesületként működik. Csilla saját élménye révén került közel a témához: 2015. május 30-án egy háztartási baleset következtében szenvedett súlyos égési sérüléseket. Egy baráti társaságban egy látványkandalló begyújtásakor a lángoló bioetanol robbant fel: Csilla arcán, karján és mellkasán másodfokú égési sérülések keletkeztek. „A férjem oltott el. Kórházba kerültem, négy napig intenzív osztályon ápoltak. Szerencsére nem volt szükség műtétre, és viszonylag gyorsan felépültem” – idézi fel a történteket. Az eset mély nyomot hagyott benne, és hozzájárult ahhoz az elhatározáshoz, hogy mások számára is elérhetővé tegye a traumafeldolgozást segítő támogatást.

Csillán néhány hónappal a baleset után kezdtek kiütközni a poszttraumás szimptómák. „Sokáig tartott a teljes fizikai gyógyulásom, jó egy évig a napra sem mehettem. Egy idő után elkezdtem furcsa tüneteket tapasztalni magamon: alvás- és evészavaraim lettek, és annak ellenére, hogy végig támogattak, mellettem álltak nehezen értettem szót a családommal, a gyerekeimmel is – idézi fel. – Amikor utánanéztem, hogy mi okozhatja ezt az életminőség-romlást, rájöttem, hogy poszttraumás stressz szindrómában, PTSD-ben szenvedek. Nem akartam gyógyszereket szedni; egy kedves barátom tanácsára inkább más módszert választottam: kiírtam magamból a tapasztalataimat, érzéseimet. Így született meg 2016 augusztusában a TraumaAmbulancia blog. Eleinte nem volt könnyű nyilvánosan megosztanom a történetemet, de aztán úgy döntöttem, leküzdöm a szorongásaimat. Abban bíztam, hogy másoknak is segíthet, ha olvassák, és így ráébrednek, hogy nincsenek egyedül a félelmeikkel.”

Példákat és példaképeket mutatnak fel

Csilla 2017-ben saját tapasztalatából kiindulva kezdett a poszttraumás stressz feldolgozásával kapcsolatos beszélgetéseket szervezni. „Szerettem volna ezzel is segítséget nyújtani azoknak, akik hozzám hasonló problémákkal küzdenek. A kezdeményezéshez csatlakozott Miskei Anikó pszichológus is, akivel közösen indítottuk el a havonta megtartott TraumaAmbulancia Esteket. A szakmai háttér biztosításában fontos mérföldkő volt Anikó pszichológusi jelenléte, amely az indulástól kezdve megerősítette az egyesület hitelességét. Anikó ma már a háttérből segíti az egyesület munkáját, miközben a kezdeményezéshez időközben Dr. Sárközi Alexandra is csatlakozott”. A TraumaAmbulancia Estekre olyan vendégeket is meghívtak, akik poszttraumás növekedésen mentek keresztül: „történt az életükben egy tragédia, amiből nemcsak hogy kijöttek, de építkezni is tudtak. Ők megosztották velünk a történeteiket – ezek ugyan önmagukban még nem terápiás foglalkozások, de nagyon sokat tudnak segíteni azoknak, akik a saját tüneteikkel harcolnak” – magyarázza Csilla. 

Ezekre az alkalmakra olyan embereket hívtak meg, mint Lukoviczki Réka, aki huszonegy évesen egy súlyos autóbalesetben elvesztette az egyik lábát, de ma már a „másság nagyköveteként” Robotlány (Robot Girl) néven blogol, előadásokat, workshopokat szervez és divatmodellként is dolgozik. „Meghívtunk szakembereket is: járt nálunk többek között Végh József pszichológus, túsztárgyaló és Bárczi Attila speciális búvár is, aki a Hableány tragikus 2019-es balesete után maga is részt vett a mentésben” – sorolja az egyesület alapító elnöke.

Facilitátorok segítenek a krízishelyzetek megoldásában

Csillának és társainak legfontosabb célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a poszttraumás stresszre, és valódi segítséget nyújtsanak az érintetteknek. „Sokan nem tudják, hogy egy-egy megrázó esemény traumás válaszreakciót válthat ki: olyan testi-lelki »szövődményeket«, amik súlyosan felboríthatják a mindennapjaink megszokott ritmusát, egyensúlyát” – fejtegeti. A TraumaAmbulancia működését jelentősen megnehezítette a Covid-19-járvány, hiszen addig a személyes jelenlét, az offline események voltak a programjaik egyik legfontosabb jellemzői. A pandémia miatt ezek átmenetileg ellehetetlenültek, ám a helyzet új felismeréseket is hozott. „Rádöbbentünk, hogy szakembereinkkel, tapasztalatainkkal és módszereinkkel sokkal szélesebb körben is tudunk segíteni.”

Ezután kereste meg őket a Trauma Resource Institute nevű amerikai nonprofit intézet egyik képviselője. “Az intézet által kidolgozott Community Resiliency Model (CRM) olyan módszertan, amely krízishelyzetek – például háborúk, népirtások vagy természeti katasztrófák – során segíti a traumatizált személyek és közösségek lelki stabilitásának visszaállítását, képzett facilitátorok közreműködésével. „A céljuk az volt, hogy ebben a régióban is jelen legyenek, mivel a Covid-időszak és az orosz–ukrán háború okozta traumák különösen indokolttá tették ezt – meséli Krausz Csilla. – Felkértek bennünket, hogy legyünk a helyi partnerszervezetük, és egy ösztöndíjprogram keretében képezzünk ki facilitátorokat, akik képesek támogatást nyújtani akár a háború elől menekülő embereknek is.” 

Nagy örömmel fogadták el a felkérést, amelynek eredményeként ma már két képzett facilitátoruk is van. Bár a háborús menekültek közvetlen támogatásában végül nem tudtak aktívan részt venni – elsősorban a célcsoport nehéz elérhetősége miatt –, a módszertan rendkívül jól alkalmazható más típusú krízishelyzetekben is. A TraumaAmbulancia célja, hogy ezt a tudást minél szélesebb körben megismertesse, hiszen a CRM-technikák hatékony eszközt jelenthetnek a stresszkezelésben és a lelki stabilitás visszanyerésében is.

A baleseti traumán túl    

Csilláék ennek ellenére elkezdtek komolyan foglalkozni a CRM-tréninggel. „Ez tényleg egy nagyon jó módszer, eszköztár, ezért elkezdtünk ezzel kapcsolatos workshopokat rendezni, és azóta két újabb facilitátorunk is lett.”

A Covid-járvány után a baleseti trauma mellett más traumás problémákkal is foglalkozni kezdtek. „A KSH legfrissebb adatai szerint az évi közel százezer közúti baleset mellett 35 ezer munkahelyi és 35 ezer háztartási baleset is történik az országban – magyarázza. – A közúti balesetek jelentős része ráadásul súlyos, nem ritkán maradandó egészségkárosodással jár. Nem véletlenül koncentráltunk tehát erre a területre: de a pandémia kapcsán rájöttünk, hogy sokak ennél jóval nehezebben megfogható okokból – mint az elhúzódó betegségek, a gyerekkori bántalmazás, a családon belüli erőszak és hasonlók – küzdenek poszttraumás stresszel, és az azt gyakran kísérő olyan problémákkal, mint a függőségek, az életvezetési nehézségek vagy a depresszió. Ezután már az edukációra koncentráltunk: azt a célt tűztük a zászlónkra, hogy javítsuk a magyar társadalom traumainformáltságát és traumatudatosságát.” 

Csilla hangsúlyozza, hogy a CRM-modell nemcsak a háborúkhoz, természeti katasztrófákhoz, világjárványokhoz hasonló drámai helyzetekben, hanem a szinte mindenki által megélt hétköznapi krízisek megoldásában is hathatós segítséget nyújthat. „Mindenkinek az életében előfordulnak krízishelyzetek: ezeket is tudnunk kell felismerni és kezelni, ha kiegyensúlyozottan szeretnénk élni.”

Középpontban a férfiak

A TraumaAmbulancia Egyesület tavaly tavasszal külön programot indított a férfiak mentális egészségének megóvásáért. „Közhely, de a nők tényleg könnyebben fordulnak szakemberhez, ha lelki problémáik vannak: hamarabb mennek el egy terapeutához, pszichiáterhez vagy önsegítő csoportba. Ezért úgy döntöttünk, rendezünk egy kimondottan férfiaknak szóló estet.” Az első ilyen eseményre Marosi Viktor rádiós műsorvezetőt, Dr. Károlyi Antal elméleti fizikust, a SignCoders fejlesztőcég vezetőjét és Tóth Dániel pszichológust hívták meg egy kerekasztal-beszélgetésre.

A vártnál is nagyobb érdeklődésre tekintettel az egyesület tavaly novemberben egy félnapos konferenciát is szervezett Men’s Project címmel, amely kifejezetten a férfiakat érintő kihívásokkal, stresszforrásokkal foglalkozott. „A konferencia keretében négy kerekasztal-beszélgetést tartottunk – ezek témái a férfiak mentális és fizikai egészsége, a vállalkozói lét nehézségei, valamint a nyilvánosság előtt élő ismert emberek tapasztalatai voltak. Többek között Hodász András, Zacher Gábor és Mácsai Pál is megosztották gondolataikat a férfiak lelki egészségét érintő kérdésekről. A férfiak lelki problémái egyre fontosabb témává válnak. Nem véletlen, hogy úgy döntöttünk, mi is kiemelten foglalkozzunk azokkal a munkahelyi és magánéleti krízisekkel, amelyekkel kénytelenek megküzdeni.”

Krausz Csilla szerint az elmúlt évek társadalmi változásai – köztük a nemi szerepekkel kapcsolatos viták és a közbeszéd radikalizálódása – sok férfit bizonytalanságban hagytak azzal kapcsolatban, hogy hogyan találhatják meg helyüket a világban. „Az elmúlt években mindkét irányba nagyon kilengett az inga: nekünk az a célunk, hogy megpróbáljunk segíteni a pasiknak abban, hogy megtalálják az egyensúlyt” – húzza alá a TraumaAmbulancia Egyesület alapító elnöke. A TraumaAmbulancia Egyesület nemcsak magánszemélyeknek, hanem vállalatoknak is kínál támogatást: különös figyelmet fordítanak a férfi vezetők mentális egészségének megőrzésére. „Tavaly a Business Festen és a HR Festen is ott voltunk hogy megmutassuk: léteznek jól működő módszerek a munkahelyi feszültségek és konfliktusok kezelésére.”

„A lelki gondokat nem lehet pirulákkal orvosolni” 

A TraumaAmbulancia Egyesület célja, hogy biztonságos teret, közeget teremtsen a lelki problémákkal, kihívásokkal, kétségekkel küzdő emberek számára. „A szervezetünk jelmondata az, hogy »Nem vagy egyedül«: nem csak a CRM-módszertannal, hanem az általunk szervezett beszélgetésekkel is ezt az érzést szeretnénk erősíteni a hozzánk forduló emberekben. Igyekszünk olyan kapcsolódásokat kiépíteni, amik segíthetnek nekik abban, hogy az esetleges traumáik mellett a hétköznapi kríziseikkel, problémáikkal, feszültségeikkel is meg tudjanak küzdeni.”

Krausz Csilla szerint nagyon komoly problémát jelent, hogy a hazai mentálhigiénés rendszer hosszú ideje alulfinanszírozott és túlterhelt. „Sokan egyszerűen nem férnek hozzá időben megfelelő segítséghez – mondja. – A lelki problémák feldolgozása azonban komplex és időigényes folyamat, amelyhez biztonságos térre, odafigyelésre és valódi szakmai támogatásra van szükség.” Úgy véli, fontos lenne, hogy minél több ember számára váljon elérhetővé a pszichés támogatás – nemcsak krízishelyzetben, hanem megelőzés céljából is.”

A TraumaAmbulancia egy négyórás workshop keretében tanítja a CRM-módszert az érdeklődőknek. „Ez egy nagyon könnyen elsajátítható, de nagyon hatékony módszertan, ha végigcsinálod a workshopot, már tettél valamit magadért, a környezetedben élő emberekért, és így áttételesen a társadalom egészségéért is.” A módszertan nagy előnye, hogy a facilitátorok további facilitátorokat képezhetnek, lehetővé téve, hogy azokban a közösségekben, ahova eljutnak, aktívan tovább használják az általa kínált megoldásokat és eszközöket. „Ebben rejlik az igazi szépsége ennek a megközelítésnek.”