A fenntartható fejlődési célok (SDG-k) megvalósítása nem csupán globális állami feladat – egyre fontosabb szerep hárul a gazdasági szereplőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra. De hogyan viszonyulnak ehhez a magyar KKV-k? Mely célokat tartják relevánsnak, és melyekért tesznek is aktívan?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két kutatója, Surman Vivien és Böcskei Elvira 808 magyar KKV válaszait elemezte egy átfogó kutatásban „A KKV-k fenntartható fejlődési céljait befolyásoló tényezők – Gazdasági, környezeti és társadalmi hatások” címmel. Az eredmények értékes iránytűként szolgálhatnak mind a szakpolitika, mind a vállalati döntéshozók számára.
Nem egységes a kkv-k fenntarthatóság-értelmezése
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar KKV-k nagyon különbözőképpen értelmezik a fenntarthatóságot. Egyesek elsősorban gazdasági kategóriaként tekintenek rá, mások környezeti vagy társadalmi dimenzióban gondolkodnak – és akadnak olyanok is, akik mindhárom pillért integráltan kezelik. Ez az értelmezés pedig szorosan összefügg azzal, hogy egy cég milyen fenntarthatósági célokat tart fontosnak, és milyen konkrét lépéseket tesz a megvalósításuk érdekében.
Milyen SDG-k számítanak?
A kutatás szerint a legrelevánsabbnak tartott célok a következők:
- SDG16: Béke, igazságosság és erős intézmények
- SDG7: Megfizethető és tiszta energia
- SDG8: Tisztességes munka és gazdasági növekedés
- SDG4: Minőségi oktatás
- SDG17: Partnerség a célokért
- SDG12: Felelős fogyasztás és termelés
Ezzel szemben a legkevésbé relevánsnak és jelenlévőnek ítélt célok a szegénység felszámolása (SDG1), az éhezés megszüntetése (SDG2), az egyenlőtlenségek csökkentése (SDG10), a klímaváltozás elleni fellépés (SDG13) és az óceánok és tengerek védelme (SDG14).
Amit fontosnak tartanak, azt meg is valósítják
A relevancia és a cég működésében való tényleges jelenlét között erős pozitív kapcsolat van – amit a vállalat fontosnak tart, azt igyekszik is megvalósítani. Ez az összefüggés statisztikailag is megerősítést nyert. A fenntarthatósági célok három csoportba sorolhatók a három pillér szerint: gazdasági (pl. SDG8, SDG9, SDG16), környezeti (pl. SDG6, SDG13, SDG15) és társadalmi (pl. SDG1, SDG3, SDG10) célkitűzések. E kategóriák mentén a vállalati értelmezések és gyakorlati törekvések szorosan összefüggnek.
Kétféle KKV-gondolkodásmód
A kutatás klaszterelemzése alapján két cégcsoport különíthető el. Az egyik csoportba a csak gazdasági pillérben gondolkodók tartoznak. Számukra a fenntarthatóság egyet jelent a pénzügyi stabilitással, és kevésbé tartják relevánsnak a környezeti vagy társadalmi célokat. A másik csoportot az ún. több pillért integrálók alkotják. Ezek a cégek nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vesznek. Jellemzően ezeknél a vállalkozásoknál jelenik meg magasabb szinten a fenntarthatóság iránti elköteleződés, különösen ha már gazdaságilag stabilak.
Stabilitás után jön a nyitás a fenntarthatóság felé
Az egyik legérdekesebb tanulság: a környezeti és társadalmi célok felé való nyitás leginkább azoknál a vállalkozásoknál jelenik meg, amelyek már gazdaságilag stabilnak érzik magukat. Ez a megállapítás visszaigazolja azt a korábbi nemzetközi tapasztalatot is, hogy a fenntarthatósági vállalások gyakran nem előzik meg a stabil működést, hanem arra épülnek.
Fenntarthatósági stratégia: nem csak papíron
A kutatók hangsúlyozzák: a fenntarthatósági célok eléréséhez elengedhetetlen a vállalati kultúra, az átlátható teljesítménymérés és a munkavállalók bevonása. Egy CSO (Chief Sustainability Officer) pozíció megléte önmagában nem garancia a fenntarthatóságra. Ami számít, az a valódi beágyazottság a vállalat működésébe, a vezetés és a dolgozók együttműködése.
A „jelenlét-relevancia térképek” üzenete
A kutatás újszerű vizualizációs eszközöket is alkalmazott. Az ún. IPA-térképek (Importance-Performance Analysis) négy kvadránsban ábrázolják, hogy egyes célok mennyire fontosak a cégek szerint, és mennyire vannak ténylegesen jelen a működésükben. A térképek jól mutatják: azok a vállalatok, akik csak gazdasági szempontból közelítenek a fenntarthatósághoz, kevesebb SDG-t tekintenek fontosnak és kevesebb cél érdekében lépnek. Ezzel szemben a komplexebb szemléletű cégek jóval aktívabbak – különösen a környezeti célok terén.
És mi következik mindebből?
A kutatás üzenete világos: ha segíteni akarjuk a magyar KKV-kat a fenntarthatóság útján, nem elég általános ösztönzőkben gondolkodni. Fontos, hogy célzottan tudjuk megszólítani a különböző gondolkodású cégtípusokat – másképp kell támogatni azt, aki még csak a gazdasági fenntarthatóságig jutott, mint azt, aki már társadalmi vagy környezeti célok felé is nyitott. Ehhez pedig szükség van több, hasonló mélységű kutatásra – és az eredmények beépítésére a szakpolitikai és vállalati gyakorlatba.
Ha kkv-vezetőként Te is szeretnél többet tudni a fenntarthatóságról, akkor iratkozz be a Sustainable Business Academy Fenntarthatóság Menedzser (Certified Sustainability Manager) képzésére június 30-ig még early bird áron!
by 
