Egyre fontosabbá válik az ESG, komoly lépéseket tettünk a megújulók széleskörű adoptálása és a körforgásos gazdaság megerősítése irányába, miközben újabb rekordot döntött a globális felmelegedés, extrém természeti katasztrófák dúlták fel a bolygót, és a Covid-járvány, illetve az azt követő globális infláció nyomása alól felszabadulva megint egyszer csúcsra járattuk a túlfogyasztást. Ja, és február 28-án, a MagNet házban rendezett Tűzgyújtó Konferencián bejelentettük a Hello Nonprofit indulását is.
A 2024-es év komoly változásokat hozott a fenntarthatósággal kapcsolatos trendekben és politikában. Az év buzzwordje kétségkívül az ESG volt; globális szinten jelentős lépéseket tettünk a zöldenergia széleskörű adoptálása, a körforgásos gazdaság kiépítése és a fejlett mesterséges intelligencia (MI) megoldások környezeti-társadalmi szempontból pozitív, előremutató hasznosítása felé. Eközben rekordot döntött a globális felmelegedés; a greenwashing, a social washing és a rainbow washing mellett megjelent az MI-washing is; és egyre súlyosabbá vált a társadalmi egyenlőtlenség.
Az év második felét – és nem csak politikai, hanem klímaszempontból is – Donald trump és Kamala Harris elnökválasztási vetélkedése dominálta: míg a sokak csalódására később vesztesnek bizonyult demokrata párti alelnök a bideni zöld politikát vitte volna tovább, a rebublikánusok diadalmas Narancsembere a fosszilis energiahordozók kitermelésének felpörgetését ígérte.
Jó hír, hogy két év alatt duplájára nőtt a B Corp vállalatok száma, és a bakui COP29-en fontos – bár egyesek szerint közel sem elégséges – vállalásokat tettek a fejlett nyugati országok.
Ahogy jó hír az is – legalábbis számunkra, és bízunk benne, hogy olvasóink, követőink számára is – hogy idén február 28-án elindult a Hello Nonprofit: egy portál, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a nonprofit és a forprofit szféra szereplőit, hogy támogassa a környezeti és társadalmi szempontból hasznos ügyeket képviselő szervezeteket, hogy ösztönözze az üzleti és a civil szektor képviselői közötti párbeszédet.
Évzáró cikkünkben 2024 legfontosabb trendjeit, eseményeit gyűjtöttük össze.
ESG: a mágikus betűszó, amitől sokan a fenntarthatóság forradalmát várják
Az idei kétségkívül az ESG éve volt: az Európai Uniótól az Egyesült Államokig számos országban fogadtak el fontos, és egyre szigorúbbá váló szabályozásokat a piaci cégek jelentéstételi kötelezettségeivel kapcsolatban. Szükség is volt erre, hiszen, ahogy a Scale Impact és a WHC Csoport közös, tavaly novemberben kiadott kutatásából is kiderül, annak ellenére, hogy a hazai cégek jelentős része rendelkezik CSR- vagy ESG-startégiával, többségük nem szán elegendő forrást a környezeti és szociális problémák orvoslására. Még akkor sem, ha ez világszinten egyre fontosabb elvárássá válik velük szemben: a munkavállalók és a fogyasztók mellett a hitelezők és a befektetők is elvárják tőlük, hogy az adott kereteken belül a lehető legfenntarthatóbb módon működjenek.
Az elmúlt tíz hónapban számtalan ESG-vel foglalkozó cikk jelent meg a Hello Nonprofiton: megtudhattuk például, hogy mi köze Napóleonnak a felelős vállalatirányításhoz, hogy miért éri meg a cégeknek, ha fenntarthatóbban működnek, hogy hogyan igyekszik az EU átláthatóbbá és konzisztensebbé tenni a piaci szervezetek értékelését.
Itt a B Corp-reneszánsz
A Hello Nonprofit a B Corp-minősítéseket odaítélő B Lab hivatalos magyarországi médiapartnere, nem véletlen, hogy örömmel számoltunk be arról, hogy a környezeti és társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó cégek nemzetközi mozgalma az idén komoly lendületet vett: két év alatt a duplájára nőtt a certifikációt megszerző vállalatok – köztük Magyarországon és a szűkebb régiónkban működő cégek – száma, hogy az értékteremtést zászlajukra tűző piaci szervezetek anyagilag is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált társaik, hogy a munkavállalók egyre nagyobb számban teszik le a garast a B Corp-cégek mellett, hogy a 2006-ban indult, egyre ismertebbé váló kezdeményezés milyen jelentősen hozzájárult a munkavállalói esélyegyenlőség javításához és a női vezetők számának növekedéséhez.
A BBC StoryWorks “digitális dokumentumfilmet” is forgat a mozgalomról, amit várhatóan jövőre mutatnak majd be a bbc.com-on.
Nonprofit szervezetekből társadalmi vállalkozások
A Hello Nonprofit egyik legfontosabb célja, hogy hozzásegítse a nonprofit szervezeteket ahhoz, hogy fenntarthatóan működő, saját bevételteremtő képességgel is rendelkező társadalmi vállalkozásokká váljanak. Nagy szükség lenne erre a szemléletváltásra, hiszen – ahogy az a Social Impact Alliance for Central & Eastern Europe elemzéséből is kiderül – Magyarországon nagyon nehéz helyzetben vannak a civilek: a térségben itt a legalacsonyabb a cégek és magánszemélyek adakozási hajlandósága, ráadásul a szervezeteket komoly jelentéstételi kötelezettség is terheli.
Az év során mi is több olyan ingyenes workshopot rendeztünk, amelyek célja a nonprofitok bevételteremtő képességének, szervezetfejlesztési, marketing és kommunikációs kompetenciáinak fejlesztése volt. Ezeken a rendezvényeken számos hasznos és érdekes téma szóba került: az MI-ban rejlő lehetőségektől a service design előnyein át a hatásmérésig.
Novemberben egy igazán különleges eseményről is beszámolhattunk: a Scale Impact és a Visa féléves Social Business 2024 empowered by Visa proramjának keretében fejlesztett szervezetek legújabb termékeit és szolgáltatásait felvonultató Social Business pitch-en tizenhárom igazán kivételes hazai nonprofit képviselői mutatták be a projekjteiket.
Közben arra is lehetőségünk volt, hogy igazi “too-long-to-read” nagyinterjúk keretében mutassuk be a magyarországi civil és társadalmi vállalkozói szféra néhány igazán fontos és sikeres szereplőjét, a Budapest Bike Maffiától a Magyar Kerékpárosklubon át a Németh Franciska és Kocsis Péter neve fémjelezte Healing Communications-ig.
Tisztára mosdatott imázs: Greenwashing, social washing, rainbow washing, MI-washing
Sajnos, ahogy az elmúlt években, úgy az idén sem szűkölködtünk a “vállalati PR-mosdatásról” – greenwashingról, social washingról, rainbow washingról stb. – szóló hírekben. Sőt, egy újabb “washing” is felkerült nagy közös kognitív disszonanciáink térképére: az MI-washing, ami nagyjából arról szól, hogy egy cég a tech-divathullámot meglovagolva megpróbálja úttörő újításként eladni egy-egy olyan termékét, szolgáltatását, amely mögött valójában nem világmegváltó informatikai fejlesztések, hanem – mint például az Amazon Just Walk Out programja esetében – jellemzően alulfizetett indiai vagy bangladesi callcenteresek állnak.
Jó hír, hogy nem minden ócska PR-kunszt, ami szivárvány, idén júniusban nekünk is lehetőségünk nyílt arra, hogy több tízezer emberrel együtt ünnepeljük a nyitottságot és az elfogadást a Budapest Pride felvonuláson – amiről egy fényképekkel dúsan körített anyagban be is számoltunk.
MI: Amitől mindenki tart és amiben mindenki reménykedik
Az ESG mellett az idei év másik nagy buzzwördje az MI (vagy angolosan AI) volt: a mesterséges intelligencia, ami a Chat GPT legújabb iterációinak, a Google Geminijének, a Microsoft Copilotjának és a hasonló okos eszközeinken élő, jellemzően a nagy nyelvi modellekre és big data-ra épülő fejlesztések terén elért áttöréseknek köszönhetően mindenki képzeletét rabul ejtette, aki egy kicsit is érdeklődik a technológia iránt.
Az MI megosztó. Sokan, köztük a hasonló megoldások fejlesztésével foglalkozó cégek prominensei – meg persze Elon Musk – is attól tartanak, hogy ha nem tartjuk kordában, előbb-utóbb a fejünkre nő, és Skynet-szintű pusztítást végez szegény bolygónk biológiai létformái között – míg mások azt gondolják, épp ez, az okos algoritmusok jelenthetik a megoldást az olyan globális problémákra, mint a klímaváltozás, az önmagát felfaló fogyasztói társadalom, vagy az egyre súlyosabbá váló szociális egyenlőtlenségek.
Igazságot tenni mi sem mernénk, de annyi mindenesetre bizonyos, hogy, ahogy az a témával foglalkozó cikkeinkből is kiderül, az MI, ha jól forgatják, olyan társadalmi szempontból is hasznos eszköz lehet, ami az oktatás demokratizálásától az emberi jogok monitorozásán át a fenntarthatósággal kapcsolatos dilemmákig egy sor fontos kérdésünkre választ adhat.
És persze hatékonyabbá, eredményesebbé teheti a nonprofitok működését: nem véletlen, hogy világszerte egyre több nonprofit is igyekszik élni az általa kínált lehetőségekkel. Igaz, mint mindennek, az MI-adaptációnak is minimum két oldala van: egyes elemzések szerint az ilyen rendszereket pörgető szerverparkok energiaigénye miatt például jelentősen nőhet a környezetszennyezés.
Trump kontra Harris: Zöld ígéretek és olajos álmok
A 2024-es a választások éve volt, a becslések szerint a világ ötven országában közel kétmilliárd ember járult az urnákhoz az idén – Nagy-Britanniától Georgiáig. Volt választék; de a legnagyobb figyelmet nyilván ezúttal is az amerikai elnökválasztás érdemelte ki: a “nagy csata”, amiben a demokrata párti alelnök, Kamala Harris és a republikánusok visszatérő nagy favoritja, Donald trump feszült egymásnak.
A Harris-Trump vetélkedés nem csak politikai, hanem klímapolitikai szempontból is kivételesen fontosnak ígérkezett. Előbbi a “zöld forradalom apostolaként” a bideni zöld politika és a fenntartható fejlődés, utóbbi az amerikai szénbányák újranyitása, a fracking szövetségi támogatása és úgy általában a “Drill, Baby, drill!”-szemléletmód mellett kötelezte el magát. Trump nyert – még annak ellenére is, hogy a Helene és a Milton hurrikán szeptemberben a fél nyugati partot a földdel tette egyenlővé.
Trump nyert, ráadásul meglehetős fölénnyel – de azért még nem kell a házi komposzthalmunkba dőlnünk, a szakemberek szerint ugyanis nem valószínű, hogy meg tudná torpedózni a klímaváltozás elleni harcot. Pláne, hogy – ahogy az Ürge-Vorsatz Dianával készült interjúnkból is kiderül – egyre népszerűbbé válik a degrowth-mozgalom, ráadásul az olyan nagy gyártók is, mint a Lego igyekeznek fenntarthatóbbá tenni a működésüket.
Tovább forraltuk a bolygót
2024 a klímaváltozás éve volt. Minden értelemben: egyrészt – ahogy arról mi is beszámoltunk – soha nem látott szintre, 1,5 fok közelébe nőtt a globális felmelegedés mértéke, több tízezer ember halt meg Európában a pusztító nyári hőhullámok következtében, és egy szeptemberi tanulmány szerint a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború röpke két év alatt 175 ország kibocsátásával terhelte meg a környezetet – másrészt az olyan nagy cégek, mint a Google és a Deloitte MI-, illetve IOT-technológiákkal pörgetnék fel a globális elszenesedésünk elleni harcot, az elemzések szerint az idei volt minden idők legzöldebb foci-Eb-je, és a Párizsi Olimpiát is igyekeztek fenntarthatóbbá tenni a szervezők.
Beütött a greenlash, az uniós választások eredményei azt mutatták, hogy az emberek egy része túl magasnak tartja a klímaváltozás elleni harc pénzügyi és szociális költségeit. A gleccserolvadás konkrét határvitákhoz vezetett (Olaszország-Svájc 0:1, 2-es), Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára pedig egyenesen arra figyelmeztetett az X-en, hogy ha nem lépünk azonnal, az emberiség “felperzseli a bolygót”.
De azért van remény: ahogy Ámon Adával, a Budapesti Klímaügynökség vezetőjével készített interjúnkból is kiderül, ugyan a nagyvárosok a világ legnagyobb kibocsátói, de az intelligens városok koncepciója segíthet abban, hogy belátható időn belül klímasemlegessé tegyük őket. Arról nem is beszélve, hogy, mint megtudhattuk, szó szerint gyógyítanak a városi fák, Billie Eilish pedig fenntartható turnéra indult, hogy felhívja a figyelmet a környezetkímélő utazás és a növényi alapú étrend fontosságára.
Mintha nem lenne holnap
Annak ellenére, hogy az emberiség egyre fenyegetőbbé váló nyersanyag- és erőforrásproblémákkal küzd, az idén rég nem látott szintre nőtt a fogyasztás. Az olcsó ruházati cikkeket kínáló fast fashion márkák miatt például alig másfél évtized alatt a duplájára nőtt a textilipari gyártók termelése – és ezzel a hulladék-, illetve mikroműanyag-szennyezés mellett az üvegházhatású gázok kibocsátása is nagyon megugrott.
Pazarlóan élünk. A Magyar Élelmiszerbank adatai szerint évi egymillió tonna élelmiszert dobunk a kukába, miközben az okos és oktalan tárgyainkból álló “technoszféra” tömege már meghaladja a Föld összes élőlényének együttes súlyát.
Pazarlóan élünk, és ezen az etikus influenszerek befolyása és a felelős médiatermékek okos, a megfontolt vásárlást propagáló cikkei is alig enyhítenek valamit. De azért van remény: egy felmérés szerint a bolygó felnőtt lakosságának háromnegyede jótékonykodik, felépült a világ első ipari méretű széndioxid-leválasztó üzeme, és egy friss jelentés szerint a fenntarthatósági vezetők is egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok életében.
A leszakadó kistérségektől a kisebbségek munkaerőpiaci problémáin át az oktatási és lakhatási válságig
Az olyan nagy, globális, egész bolygónkat szorongató problémák miatt, mint a klímaváltozás, a túlfogyasztás, a környezetszennyezés, vagy a sokak félelmei szerint hamarosan mátrixi disztópiába forduló valóság, könnyen elfeledkezünk arról, hogy szűkebb környezetünkben – városunkban, megyénkben, országunkban – is bőven akadnak súlyos, sokak életét megnehezítő és megkeserítő gondok. Ezért is örülünk annyira annak, hogy a Hello Nonprofiton ezek bemutatására, elemzésére is jutott hely: a roma kisebbség sanyarú munkaerőpiaci helyzetétől a nehéz körülmények között élő emberek jogi képviseletén át a tanárok szorongattatásáig és a szegregáció negatív gazdasági-szociális hatásaiig számos húsbavágó témával foglalkozhattunk az idén.
Interjút készítettünk mások mellett Somlai Zsuzsannával, a sérült gyerekek fejlesztéséért küzdő Völgyzugolyház alapítójával, Tóthné Almássy Mónikával, a Kórházsuli vezetőjével, Gusztos Péterrel, a fogyatékossággal élő sportolókat segítő Suhanj! Alapítvány megálmodójával és Cserjés Anikóval, az Ashoka Magyarország országfelelősével is.
Foglalkoztunk a lakhatási szegénységgel, a városi gyerekek problémáival és a lokális illetve globális élelmiszerhiánnyal is. De ami talán az idei legmegrázóbb, pozitív és negatív értelemben is legemlékezetesebb élményünk volt: lehetőségünk volt arra, hogy az Adománytaxi önkénteseivel ellátogathassunk Olaszliszkára, ahol első kézből tapasztalhattuk meg a nélkülözés szívbe markolóan hétköznapi valóságát és a segítő szándékú emberek munkájának fontosságát és erejét.
by 
