Az Egyenlítő Alapítvány március 7-én rendezett nőnapi konferenciáján személyes történeteken és vállalati jógyakorlatokon keresztül mutatták be, milyen társadalmi és gazdasági szempontból is fontos változásokat hozhat, ha több lehetőséget és nagyobb felelősséget – egyenlő szerepet – biztosítunk a nők számára az üzleti és társadalmi kezdeményezések területén.
A nemek közötti esélyegyenlőségért, valamint a nők társadalmi és üzleti lehetőségeinek megerősítéséért küzdő nonprofit szervezet, az Egyenlítő Alapítvány idén március 7-én, a Könyves Kálmán körúti Telekom Székházban rendezte éves konferenciáját. A Te hangod mélyebb! címmel megtartott rendezvény fő témái a társadalmi igazságosság, a háttérbe szorított csoportok összefogásában rejlő erő, a hálózatépítés és a véleménynyilvánítás fontossága voltak. A rendezvényen olyan, hazai és nemzetközi szinten is elismert női vezetők, szakemberek tartottak előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, workshopokat, mint dr. Holló Márta, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója, Palya Bea népdalénekes-előadóművész, dr. Elisabeth Klatzer, az Európai Genderérzékeny Költségvetési Hálózat (European Gender Budgeting Network) társalapítója, Korényi Adorján, a Nokia rendszerintegrációért felelős vezetője vagy Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Nyrt. PR-ért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A teltházas rendezvény moderátora Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója volt.
Saját hang és genderérzékeny költségvetés
Dr. Holló Márta a konferenciát megnyitó köszöntőjében elmondta, a Magyar Telekom vezetőit nagy örömmel és büszkesége tölti el, hogy sokadik éve otthont adhatnak ennek a konferenciának. Annak ellenére, hogy cége a digitalizáció, a fejlett MI-technológiák és más informatikai megoldások segítségével igyekszik hozzájárulni Magyarország felvirágoztatásához – egyfajta “országtuningban” vesznek részt –, mégis fontosnak tartják, hogy mi, felhasználók, az egyre fejlettebbé váló technológiai lehetőségek ellenére se veszítsük el a karakterünket, valódiságunkat. “Használjuk az MI-t, hívjuk segítségül, de amikor önmagunkról van szó, ne erre támaszkodjunk” – emelte ki.
Holló Márta beszéde végén a Magyar Telekom nőnapi kisfilmjét is levetítette a közönségnek. A klip üzenete az volt, hogy az MI túlzott használata ahelyett, hogy kihozná belőlünk a “legjobb verziónkat”, könnyen torzult önképhez, “túlfilterezett valósághoz” – és így súlyos önértékelési problémákhoz, az egyén, az egyediség eltűnéséhez vezethet. Ezért is fontos, hogy tudatosan használjuk a digitális technológiát – hangsúlyozta nőnapi üzenetében a cég.
A konferencia első előadásában Palya Bea népdalénekes-előadóművész beszélt arról, hogyan találhatják meg a saját hangjukat az autentikus női vezetők, hogyan juttathatják érvényre a személyiségüket, erősségeiket a munkájuk során. “Az én világomban – énekes-dalszerzőként – a fizikai saját hang és a szimbolikus értelmű saját hang, mint belső igazság, táncot jár” – magyarázta Palya Bea. Az énekes kiemelte: a hang nemcsak az előadóművészetben, hanem minden olyan szakmában fontos szerepet játszik, ahol kommunikálnunk kell egymással. Ezután “nemektől független” hanggyakorlási játékra hívta a résztvevőket. Rávette őket, hogy szó szerint hallassák a hangjukat: különféle hangképző gyakorlatokon keresztül fogalmazzák meg és juttassák érvényre a saját személyiségüket, kommunikálják az üzenetüket. “Ez a jelenlét művészete. Pillanatról pillanatra jelen kell lennünk, kapcsolódva a saját testünkhöz” – húzta alá.
Palya Bea után dr. Elisabeth Klatzer, az Európai Genderérzékeny Költségvetési Hálózat társalapítója lépett színpadra. Angol nyelvű előadásában arra kereste a választ, mire kell a társadalmi és üzleti folyamatokban meghatározó szerepet játszani kívánó nőknek használniuk a hangjukat, az üzeneteiket. Mint mondta, mivel a hatalom és az erő a vállalatoknál és az állami szektorban központosul, ezeket a területeket kell megcélozniuk az erős női vezetőknek, hogy a “genderegyenlőség és a nemi igazságosság” megvalósulhasson a társadalmunkban. “Ehhez viszont az kell, hogy a genderegyenlőség elve az állami projektek finanszírozásában is érvényesüljön” – hangoztatta.
Klatzer Bécs genderérzékeny költségvetésén keresztül mutatta be, milyen változásokat értek el azok a nemi egyenlőségért küzdő civil szervezetek és a feminista közgazdászok, akik felhívták a figyelmet erre a problémára, és nemzetközi jógyakorlatok felhasználásával alapvetően átalakították az osztrák főváros költségvetési szemléletét. “Persze, eleinte nem volt könnyű dolguk, hiszen a közigazgatási vezetők nem értették, mi köze a genderkérdésnek a finanszírozáshoz, »ennél fontosabb feladataink vannak«, de az évek során a nők üzenete mégis átment, képesek voltak meggyőzni a döntéshozókat a saját igazukról.”
Klatzer előadásának legfontosabb üzenete az volt, hogy a nemek közötti egyenlőség alapvetően hozzájárulhat egy közösség – legyen az vállalat, város vagy ország – sikerességéhez. “Ha a genderegyenlőségbe fektetünk, a gazdaság sikerességébe fektetünk. Ha a nők sikeresebbek, az egy főre jutó GDP is magasabb” – jelentette ki egy magas rangú állami tisztségviselőt idézve. A szakember hangsúlyozta: ezzel nemcsak a nők, hanem a férfiak helyzete, életkörülményei is javulnak. “Fontos, hogy mi, meggyőződéses feministák átvigyük ezt az üzenetet” – hangoztatta, hozzátéve, hiába van rengeteg bizonyíték és adat a fent citált elmélet alátámasztására, sokan – köztük közgazdászok is – a mai napig vitatják annak megalapozottságát.
Klatzer szerit az egyenlőségnek nem csak a munkahelyeken, a “fizetetlen munka csökkentésében”, hanem az oktatásban is meg kell valósulnia. “Ez és az ehhez hasonló reformok serkentik a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás növekedését és az értékteremtést.” Példaként a GYES-t hozta fel, ami “lehetőséget teremt a gyereket vállaló nők számára, hogy képzettségüknek megfelelő pozíciókban térjenek vissza a munkaerőpiacra”; de az államigazgatás is profitál belőle, mert így “nagyobb bevételekre tehet szert adókból és társadalombiztosítási járulékokból”. A szakember szerint nagy hangsúlyt kell fektetnünk a genderérzékeny pedagógiára, oktatásra is. “Bécsben kifejezett cél, hogy minél több férfit vonjanak be a gyerekgondozásba” – mondta.
Klatzer elmondta: Bécsben már a városfejlesztés területén is nagy hangsúlyt fektetnek a nemek közötti egyenlőségre. “Az egyik igazán inspiráló példa a »fair share város« és a genderreszponzív várostervezés gyakorlata.” Igaz, ezt sem volt könnyű elérni: olyan szakemberek kitartó lobbizása kellett hozzá, mint Eva Keilé, a gendersemleges várostervezés sztárjáé.”
Elisabeth Klatzer leszögezte: annak ellenére, hogy az egyes emberek, szakemberek munkája is rendkívül fontos, igazi változást csak összefogással, egységes fellépéssel lehet elérni. “Intézményesedésre van szükség. Bécs erre nagyon jó példa – mert a döntéshozók azt mondták, »alapvető és szisztematikus változásokat akarunk elérni«. Intézményesített hatalmat állítottak a genderegyenlőséget célzó fejlesztések mögé” – fejtegette.
A kávé, a zombik és a kameruni csatár
A konferencia következő előadását Korényi Adorján, a Nokia rendszerintegrációért felelős vezetője tartotta. Korényi a “kávé, a zombik és egy kameruni csatár” példáján keresztül mutatta be, miért fontos, hogy az üzleti szférában nemtől, identitástól, háttértől függetlenül egyenlő jogok és lehetőségek járjanak a munkavállalóknak. Mint mondta, ahogy a feleségének a reggeli kávé, úgy járna a női kollégáknak is a lehetőség, hogy tehetségüknek és képzettségüknek megfelelően kiteljesíthessék magukat a munkahelyükön. Úgy látja, sajnos ez korántsincs így – és erről a “zombik” tehetnek. “A zombik a hibásak. A zombikról három dolgot kell tudnunk: van egy nagyon határozott elképzelés a fejükben (…), viszonylag nehéz ezt az elképzelésüket megváltoztatni, és a harmadik, talán a legmeglepőbb dolog az, hogy a zombik ezeket a dolgokat nem rossz szándékból csinálják, nem rosszindulatból, egyszerűen csak nem tudják, hogy másképp is meg lehetne közelíteni ezt a dolgot: beülhetnének egy pizzériába, és akkor nem kéne embert enniük.”
Korényi ezzel a példával a “társadalom zombiságára” szerette volna felhívni a figyelmet. Mint mondta, ha nemi egyenlőségről vagy egyenlőtlenségről beszélünk, ezek a „zombiságok”: a sztereotípiák, a tagadás, az “észre nem vevés”, a hallgatás és a “legkisebb ellenállás irányába történő haladás”. Úgy látja, utóbbi a legrosszabb: “vegyünk egy vezetőt, akinek van számos KPI-ja, köztük ott van a gender diversity is, és jön az ukáz, hogy vegyél fel egy embert, vagy vegyél fel kettőt. A műszaki szektorban vagy akár leadership-területen is az fog történni, hogy lesz jó néhány férfi jelentkező, nő pedig egy sem – magyarázta. – A vezető ilyenkor azt mondja, van két KPI-om, az egyiket tudom teljesíteni most, mert felveszek egy férfit, aki jól meg fogja oldani a feladatát; mi mást tehetnék, várhatnék még hónapokig, amíg jön egy olyan jó női jelölt.” Ilyenkor a vezetők általában a várakozás helyett a férfi jelöltet választják – ami bár érthető, de oda vezet, hogy a csapatuk csupa hasonló gondolkodású emberből fog állni. “Csak ugyanolyan férfiak lesznek benne, akik ugyanúgy gondolkodnak, ugyanazokat a megoldásokat javasolják, ugyanúgy állnak a dolgokhoz – és ez nyilván nem jó.” Korényi a kameruni csatár történetével támasztotta alá, hogy miért lehet hasznos egy csapatban, közösségben a diverzitás. “Bennem nagyon mély nyomot hagyott az 1990-es focivébé. Kamerun bejutott a legjobb nyolc közé, és volt egy csatár, Roger Milla, aki 38 éves volt akkor: nem tudott már futni, elfáradt, öreg volt már a focihoz, és mégis, amikor a csapat kiesésre állt, beállították, rúgott két gólt, és továbbjutottak – és ezt megismételte háromszor-négyszer. Nekem ez azt mondja, hogy igenis szükség van a diverzitásra egy csapatban.”
Korényi hangsúlyozta, cége komoly figyelmet fordít a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. “A Nokia odafigyel arra, hogy az egyenlőség helyet, szerepet kapjon a működésében: azzal, hogy az apukák hosszabb fizetett szabadságot kapnak, amikor gyerekük születik; azzal, hogy mentorálási lehetőséget kínál a hölgyeknek, uraknak; vagy azzal, hogy globálisan monitorozza a fizetéseket, van-e »unexplained pay gap« – számtalan ilyen lehetőséget kínálunk.”
”Az álmokhoz az elszántság nem elég, lehetőségek is kellenek”
Ignácz Judit tréner, író, tanácsadó és aktivista, a TASZ elnökségének tagja az összefogás és a forrás-, illetve lehetőségmegfosztás fontosságáról tartott előadást. “Szegény családból jövök, de a szüleim soha nem éreztették velem, hogy hiányt szenvednék. Romaként sokszor hallottam azt, hogy »kitörtem«; de én nem szeretem ezt a szó, inkább azt szoktam mondani, hogy egy létrán kapaszkodtam fel, amit mások segítségével építettem – mondta. – A szüleim támogatása, a mentortanárok, a lehetőségek, számtalan ösztöndíj voltak ennek a létrának a fokai és kapaszkodói. Már gyerekként tudtam, hogy az álmokhoz az elszántság nem elég, lehetőségek is kellenek.”
Ignácz szerint ahhoz, hogy egy hátrányos helyzetből induló ember elérhesse az álmait, feltétlenül szükség van arra, hogy sokak támogassák. “Sokszor azt tapasztalom, hogy a kapcsolatok és lehetőségek megosztása nem magától értetődő. Azzal sincs mindenki tisztában, hogy nem egyenlően férünk hozzá ezekhez az erőforrásokhoz. Nekem például, barna bőrű, roma nőként egy ehhez hasonló mainstream térhez hozzáférni szinte lehetetlen – mondta a konferenciára utalva. – És nem a készségek hiánya miatt, hanem azért, mert nagyon sokszor az ajtók zárva vannak előttem. Ezért is fontosak a kapcsolatok, amelyek kinyithatják a bezárt ajtókat.”
“Nőként tudjuk, tapasztaljuk, hogy az élet nem egyszerű. Ha ráadásul még valamilyen kisebbséghez is tartozunk – mondjuk romák, barna bőrűek vagyunk, a munkásosztályból jövünk, fogyatékkal élünk, vagy az LMBTQ-közösség tagjai közé tartozunk –, az élet egy picit még ennél is bonyolultabb, nehezebb” – vélekedett. Ignácz úgy látja, ezeknek a nehézségeknek az áthidalására nem elegendőek a mentorprogramok. “Mert kell az az egy ember, aki kinyitja előttetek az ajtót. Az ajtót, ami mögött ott van a fejlődés, az előrelépés, a lehetőségek.” Ezért is tartja különösen fontosnak a szponzorálást. “A mentor tanácsot ad, a szövetséges támogat, de a szponzor az, aki kinyitja az ajtót, és tudatosan helyet biztosít mások számára. A szponzor az, aki nem csak hisz benned, hanem felkarol, bemutat, és lehetőségeket is megoszt veled.”
Ignácz Judit hangsúlyozta: ahhoz, hogy mások segíthessenek nekünk, elengedhetetlenül fontos a saját előnyeink, képességeink felismerése. Előnyt pedig a különbözőségünk is jelenthet – csak megfelelőképpen kell kihasználnunk, kamatoztatnunk azt. De ehhez közösségiség, kapcsolatépítés és az információk megosztása kell. “Minden apró gesztus életeket változtathat meg. Ha tudomásodra jut egy álláshirdetés, egy ösztöndíj, egy pályázat, oszd meg azokkal, akik profitálhatnak belőle.”
A Richter Gedeon a leszakadó régiókban élő nőket támogatja
Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Nyrt. PR-ért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a Richter RAJT programot mutatta be a konferencián. A cég számos társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos projektet visz – a Richter Egészségvárostól az Aktív Iskola programig. A RAJT program a leszakadó régiókban élő nők helyzetén igyekszik segíteni, a kezdeményezésben a Máltai Szeretetszolgálat és a Védőnői Szolgálat is részt vesz. A program az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli régiókban működik, a célcsoportja az általános és középiskolás korosztály.
A Richter Gedeon kezdeményezése olyan témákat jár körül, mint a serdülőkori változások, az intimhigiénia, a szexuális úton terjedő betegségek, a tudatos párkapcsolat és családtervezés, a szűrővizsgálatok fontossága, a fogamzásgátlás és az abortusz-prevenció. A résztvevő szakemberek szakmai előadások, interaktív foglalkozások és játékok, valamint egyéni beszélgetések és tanácsadás keretében igyekeznek támogatást nyújtani az érintetteknek. A program felvilágosító részében a Momentán Társulat is részt vesz, amelynek tagjai könnyed, játékos, improvizatív formában tálalják a nagyon is komoly témákat a résztvevőknek. “Az a szomorú tapasztalat, hogy már egy higiénés ajándékcsomag is motiváló. Örömmel fogadják az intimbetétet, mert nagyon sok helyen nincs” – emelte ki Beke Zsuzsanna.
A Richter Gedeon programjának szervezői nagyon fontosnak tartják a hatásmérést: azt, hogy milyen visszajelzéseket kapnak a program kapcsán. “Nagyon örülök annak, hogy 2023-2024-ben már több mint ezer diákot tudtunk elérni, szerintem ez nagyon nagy dolog” – mondta Beke Zsuzsanna, hozzátéve, a program előkészítése közel egy évig tartott.
A Richter Gedeon a szülőket is szeretné edukálni. “Mesterséges intelligencia segítségével szeretnénk a számukra kialakítani egy könnyen értelmezhető tudásbázist: abban fogunk nekik segíteni, hogy hogyan beszéljenek ezekről a témákról a gyerekekkel.”
A feszültség nélküli élettől a menstruációs szegénység felszámolásáig
A konferencián jó néhány elismert, izgalmas témákat felvető szakember tartott előadást. Szemző Fruzsina, a The Amazon Activation alapítója a tudatos, feszültség nélküli életről, a test és a lélek kapcsolatáról, együttműködéséről, a stressz és a pszichoszomatikus problémák közötti összefüggésekről, a szabad és független nőkben rejlő lehetőségekről beszélt. Sárosi Péter jogvédő, a Drogriporter vezető szerkesztője a férfifeminizmussal kapcsolatban osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Az előadások után kerekasztal-beszélgetéseket tartottak olyan rendkívül fontos témákról, mint a valódi vállalati CSR-tevékenység és a DEI, a menstruációs szegénység, a támogató női közösségek, a sajtó és a nők, női újságírók és női témák kapcsolata, a szingliélet és a hagyományos mintáktól eltérő családalapítás. A beszélgetésekben olyan széles körben ismert és elismert személyiségek vettek részt, mint Pankotai Lili, D. Tóth Kriszta, a WMN alapítója, Maróy Kriszta, a Glamour főszerkesztője, Mérő Vera, Dr. Gönci Barbara, Palásti György, Szűcs Andrea és még sokan mások.
Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs és kampányvezetője a konferencián számolt be a cég tavaly júniusban indított akciójáról, amelynek keretében a sajátmárkás intimhigiéniás termékeiket csökkentett áron kínálják az üzleteikben. Az akció célja a menstruációs szegénység csökkentése, és a nehéz anyagi helyzetben élő nők támogatása. “Ha azt gondoljuk, hogy a menstruációs szegénység a szegregátumok, a halmozottan hátrányos helyzetűek és a mélyszegénységben élők problémája, nem is tévedhetnénk nagyobbat” – húzta alá Hevesi Nóra, hozzátéve: ez megjelenik a munkahelyeken, az iskolákban és az egyetemeken is. “Pedig a menstruáció nem luxus. Mégis, ma Magyarországon nők és kislányok ezrei, talán tízezrei kénytelenek választani egy csomag betét vagy egy ebéd között.”
Hevesi az Egyenlítő Alapítvány konferenciáján jelentette be, hogy a Tesco kezdeményezi egy együttműködésen és egymás támogatásán alapuló platform létrehozását a menstruációs szegénység felszámolása érdekében. “A »Menstruáció nem luxus« platform célja, hogy az összefogás erejével megértsük és feltárjuk a jelenség okait, és közösen kidolgozzunk egy tízéves cselekvési programot. Ezért is hívjuk ma szövetségbe a forprofit és nonprofit szervezeteket, hogy együtt még hatékonyabban léphessünk fel a menstruációs szegénység ellen.”
(A Te hangod mélyebb! konferencia előadásairól, kerekasztal-beszélgetéseiről készült felvételeket az Egyenlítő Alapítvány YouTube-csatornáján nézheted meg.)
by 
