Górcső alatt a társadalmi vállalkozások

A Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója (TVMK) második alkalommal hozta nyilvánosságra az Európai Társadalmi Vállalkozás Monitor hazai országjelentését. A tanulmány regisztrálta a magyar társadalmi vállalkozások főváros-központúsága mellett a nők jelenlétének kimagasló arányát is, illetve a kutatás rákérdezett arra is, hogy van-e szükség célzott jogi formára.

2023 szeptemberétől 2024 februárjáig tartott az Európai Társadalmi Vállalkozás Monitor (European Social Enterprise Monitor, ESEM) kutatás második magyarországi felmérése. Ezúttal 39 hazai társadalmi vállalkozástól érkeztek be válaszok, amelyek elemzése hozzájárult a magyar társadalmi vállalkozás ökoszisztéma felmérése mellett az európai jellemzők megállapításához is. Az alábbiakban a Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója (TVMK) által publikált országjelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük.

Hat tény a társadalmi vállalkozásokról

A magyar társadalmi vállalkozásokra vonatkozó részletes kutatás az alábbi hat tény megállapítását tette lehetővé:

• A leggyakrabban említett hatásterület az egyenlőtlenségek csökkentése és a felelős fogyasztás és termelés
• Sokszínűség jellemző a jogi forma tekintetében
• A többség (64%) legfontosabb bevételi forrása az árbevétel
• A legfontosabb piaci lehetőségnek a kis- és középvállalkozásokat (kkv) és a nagyvállalatokat tartják
• A nők aránya meghaladja a 60 százalékot a munkatársak, a menedzsment és az önkéntesek körében
• A többség (60%) szerint nincs vagy nagyon alacsony a szakpolitikai támogatottság

Kiemelkedik az oktatási szektor és a nonprofit kft.

Az online kérdőíves kutatásból kiderült, hogy kutatásban résztvevő vállalkozások életkora széles szórást mutat: a több mint 30 évvel ezelőtt alapított vállalkozástól az egészen fiatal (1-2 éves) szervezetekig. A vállalkozások 18 százalékát az elmúlt öt évben hozták létre, és 43 százalékuk nem több mint tíz éves. A legjelentősebb szektor, amelyben a szervezetek működnek, az oktatás, ezt követi a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a feldolgozóipar.  

A jogi forma tekintetében a szervezetek a nonprofit korlátolt felelősségű társasági (Nkft.) és az egyéb alapítványi formát részesítik előnyben. A válaszadók több mint fele jelölte meg ezt a két kategóriát. Az adatok alapján elmondható, hogy bár egyes formák népszerűbbek, sokféle jogi formában működnek a vállalkozások. Érdemes kiemelni, hogy az előző, 2021-2022-ben végzett kutatáshoz képest a nonprofit korlátolt felelősségű társaságok aránya duplájára nőtt a válaszadók között.

Nőközpontúság és az önkéntesek ereje

A felmérés 2024-ben is rákérdezett a társadalmi vállalkozásoknál dolgozó fizetett munkavállalók és önkéntesek számára. A szervezetek többsége kis létszámú (10 fő alatti) fizetett alkalmazottat foglalkoztat.  A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalmi vállalkozások jellemzően mikro- és kisvállalkozások, néhányan középvállalkozás méretűek, és csak egy szűk kisebbség érte el a nagyvállalati méretet.

A korábbi évekhez hasonlóan most is megfigyelhető az önkéntesekkel dolgozó vállalkozások magas aránya. A válaszadók háromnegyedénél van jelen önkéntes munkaerő, ami jelzi, hogy fontos szerepet játszanak a társadalmi vállalkozások működésében.

A társadalmi vállalkozások esetében minden pozícióban kimagasló a nők aránya, és a vezetői szerepekben egyértelműen magasabb, mint ami más gazdasági szektorban jellemző.

Ez a megállapítás összhangban áll a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén azt találták, hogy a társadalmi vállalkozások foglalkoztatási struktúrája jelentősen nőközpontú. A társadalmi vállalkozásokban betöltött vezetői szerepek lehetőséget adnak a nők számára, hogy láthatóvá váljanak az üzleti világban. Ezenkívül feltételezhető, hogy a társadalmi küldetésért is dolgozó vállalkozások közelebb állnak általánosságban a női személyiségjegyekhez, értékekhez.

Sokszínűség, részvételiség és földrajzi eloszlás

A sokszínűség és részvételiség területét vizsgálva, a kutatás megállapította, hogy a legnagyobb arányban az etnikai kisebbségek jelennek meg. Kiemelkedően magas a fogyatékossággal élők képviselete is a társadalmi vállalkozások körében. A társadalmi vállalkozások befogadó, inkluzív gyakorlatának része, hogy bevonják munkatársaikat, partnereiket és az érintetti csoportokat a döntéshozatalba. A munkavállalók döntési folyamatokba való bevonása igen magas, ugyanakkor a finanszírozók és támogatók bevonása közepesen magas. A vállalkozás környezetében működő helyi közösségek viszont alacsony részvétellel bírnak.

A földrajzi eloszlás tekintetében kiemelhető, hogy mintegy 20 százalékos koncentráció található Budapesten és Pest vármegye területén. Ez az adat azt jelezheti, hogy itt van a társadalmi vállalkozások tevékenységének központja, ám a társadalmi vállalkozások nemcsak Budapesten és Pest megyében, hanem a kkv-khez képest nagyobb arányban működnek vidéken és hátrányos helyzetű térségekben is.

Hatásterületek és a fenntarthatóság növekvő jelentősége

A társadalmi és környezeti hatásterületeket a társadalmi vállalkozásokra vonatkozó kutatás az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (Sustainable Development Goals, SDG-k) kontextusában szemléltette. Eszerint a válaszadók többsége az esélyegyenlőtlenségek csökkentését (SDG 10) helyezi előtérbe, ami a szerzők szerint a társadalmon belüli egyenlőtlenségek kezelése iránti erős elkötelezettséget tükrözi.

Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók mintegy 82 százaléka nagyon fontosnak tartotta a társadalmi hatás szempontokat a döntéshozatalban, azaz a küldetés központú megközelítés a jellemzi őket. További 59 százalékuk a környezeti hatást is nagyon fontosnak nevezte, ami a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránti növekvő tudatosságot és elkötelezettséget tükrözi.

A társadalmi vállalkozások beszerzési gyakorlatát illetően elmondható, hogy az ár kiemelten fontos a túlnyomó többség számára. Ugyanakkor a környezeti felelősséget közel felük tartotta nagyon fontosnak, a társadalmi felelősséget pedig 51 százalék jelölte meg. A jelentés szerint az ár elsődlegessége a hagyományos üzleti prioritásokat és/vagy a társadalmi vállalkozások pénzügyi korlátait tükrözi. A környezeti és társadalmi felelősségvállalásnak tulajdonított jelentőség azonban a fenntarthatóbb és etikusabb beszerzési gyakorlatok felé való elmozdulást jelzi. Az adatok emellett arra utalnak, hogy a fenntarthatósági gyakorlatok egyre inkább szerves részét képezik a szervezeti stratégiáknak, a legnagyobb elkötelezettséget a közvetlen működési gyakorlatok, például a körforgásos elvek esetében tapasztalható.

Hiányzik a hatásmérés – de miért?

A tanulmány rámutatott arra is, hogy válaszadó vállalkozások sokféleképpen mérik társadalmi és környezeti hatásukat. Leggyakoribb ugyanakkor az „ad hoc módon, rendszertelenül” történő mérés. Ez azt sugallja, hogy sok szervezet nem rendelkezik formalizált vagy rendszeresített folyamatokkal a társadalmi és környezeti hatások mérésére. A kutatás érdekes megállapítása, hogy a válaszadók közel negyede jelezte, hogy jelenleg nem méri a társadalmi hatását, de a jövőben tervezi ezt bevezetni. A szerzők szerint ez arra utalhat, hogy a szervezetek egy része felismerte a hatásmérés fontosságát, de jelenleg még nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, tudással vagy kapacitással a rendszeres mérés elvégzéséhez.

Finanszírozás: nő az árbevétel szerepe

A tanulmány bevételekről és a finanszírozásról szóló része rávilágított arra, hogy a társadalmi vállalkozások többsége árbevételből finanszírozza működését. A szerzők megállapították, hogy e tekintetben elmozdulás tapasztalható a korábbi mintavétel óta, hiszen 47,5-ről 60 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek elsődleges bevételi forrásnak az árbevételt tekintik. Legtöbbjük árbevétele fogyasztóktól (B2C), más vállalkozásoktól (B2B), és kisebb számban az állami szférától származik.

A jelentés fontos megállapítása, hogy továbbra sem jelentős a nonprofit szervezetekkel, illetve a más társadalmi vállalkozásokkal való kereskedés. A jelentés biztató fejleménynek nevezte, hogy a társadalmi vállalkozások háromnegyede megőrizte vagy növelni is tudta a korábbi bevételi szintjét az elmúlt egy év meglehetősen kihívásokkal tarkított időszakában.

Jelentős megállapításnak tekinthető azonban az is, hogy a válaszadók 65 százaléka azt jelölte meg, hogy nem rendelkezik 6 hónapnál hosszabb időre elég finanszírozással. Ez hasonló a két évvel ezelőtti arányhoz, ami tükrözi a társadalmi vállalkozások pénzügyi helyzetének labilitását és a számottevő tartalékok hiányát.

Innováció: hol van az újítási hajlandóság?

A 2023-as felmérés egyik fókuszában az innováció állt, a kutatás megpróbált fényt deríteni a társadalmi vállalkozási szektor innovációs potenciájára. Fontos felismerés, hogy a magyar válaszadók körében az innováció leginkább a kezdeti szakaszban, azaz a társadalmi vállalkozás alapítása utáni első két évben jellemző.

Az elmúlt két évben a vállalkozások mintegy harmada valósított meg innovációt a szolgáltatásai terén, illetve közel ugyanilyen arányban vezettek be új terméket vagy folyamatokat. Az új technológiák bevezetése nagyon alacsony, a válaszadók mindössze 15,4 százaléka hajtott végre technológiai fejlesztéseket a közelmúltban. A magyar társadalmi vállalkozások háromnegyede nem változtatott a beszállítói körén, és több mint felük nem újított a vezetési folyamataiban, valamint a társadalmi hatás modelljében.

A kutatás nem tért ki a válaszok mögött meghúzódó okok feltárására, ugyanakkor megállapította, hogy ezen okok további elemzése fontos lenne. Annak ismeretében, hogy a társadalmi vállalkozások nem rendelkeznek jelentős pénzügyi tartalékkal, fontos felismerés, hogy mégsem törekedtek új módszerek kipróbálására az értékesítés vagy vezetés terén. Emellett az is látható volt, hogy a válaszadók kétharmada nem méri rendszeresen a társadalmi vagy környezeti hatását, de ezen a területen sem törekedtek innovációra.

Gátló tényezők és akadályok

A 2023/2024-es kutatás rámutatott arra is, hogy a korábbi mintavételnél azonosított akadályok még mindig nehezítik a társadalmi vállalkozások működését. Ezek közé tartozik az állami támogatási programok hiánya, a finanszírozási lehetőségek hiánya alapításkor és az indulást követően, illetve a társadalmi vállalkozások ismeretlensége. Ugyanakkor új kihívásként megjelent a hátrányos gazdasági/politikai környezet és a gyenge társadalmi vállalkozás lobbi.

A válaszadó vállalkozások háromnegyede szerint Magyarországon a társadalmi vállalkozások semmilyen vagy nagyon alacsony központi állami szakpolitikai támogatást élveznek. Ez sajnos magasabb arány, mint a két évvel ezelőtti felmérésben, ami azt mutatja, hogy a társadalmi vállalkozások véleménye szerint romlott ezen a téren a helyzet.

A felmérés egy konkrét intézkedésre is rákérdezett: szükség van-e egy társadalmi vállalkozások számára létrehozott jogi formára Magyarországon. A válaszadók többségének igen volt a válasza erre a kérdésre. Emellett egy másik alternatívát is megfogalmazott a kutatás, miszerint hasznos lehet egy társadalmi vállalkozás státusz/minősítés/regiszter, amivel a válaszadók csaknem 70 százaléka értett egyet.

Társadalmi vállalkozás ökoszisztéma

A válaszadó vállalkozások nem tartják erősnek a hazai társadalmi vállalkozás ökoszisztémát, kevesebb mint egyötödük tekintette azt nagyon erősnek vagy erősnek. A tanulmány szerzői szerint ez fontos üzenet az ökoszisztéma minden szereplője számára. Arra a kérdésre, hogy milyen támogatást látnának szívesen a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetektől, a legnagyobb arányban (közel 70%) a láthatóság és elismertség növelését említették meg a válaszadók.

A kutatás fontos felismerése volt, hogy a résztvevő társadalmi vállalkozások közül sokan maguk is aktívan részt vesznek a hazai ökoszisztéma fejlesztésében tudás és az innovatív megoldások megosztásával, a társadalmilag felelős beszerzés népszerűsítésével, valamint a szabályozás és a szakpolitikák javításán keresztül.

Mi az ESEM?

Az Európai Társadalmi Vállalkozás Monitor (ESEM) egy nemzetközi, az Európai Bizottság által támogatott kutatási kezdeményezés, melyet az Euclid Network vezet. A harmadik alkalommal zajló európai szintű kutatásban 21 ország vett részt. Az ESEM harmadik kiadásában 1807 társadalmi vállalkozás került be az európai adatállományba, amely az elkövetkező években az Euclid Network és partnerei munkáját fogja szolgálni Európa-szerte. Magyarország újbóli részvétele biztosította, hogy naprakész adatok álljanak rendelkezésre a hazai társadalmi vállalkozásokról.

Magyarországon a Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója (TVMK) a felmérés lebonyolítója. A 2021- ben alakult Koalíció legfőbb célja a társadalmi vállalkozások létrehozását, finanszírozását és növekedését támogató környezet kialakítása, a kiszámítható működést célzó átfogó stratégia kidolgozása, elfogadtatása és megvalósítása. A TVMK folyamatosan növekvő ernyőszervezet, amely jelenleg több mint 30 tagot számlál.

Az Európai Társadalmi Vállalkozás Monitor (ESEM) hazai országjelentése ide kattintva tölthető le.