Megkezdte működését az első akkreditált magyar ESG minősítő

A magyar ESG törvény több ún. ESG közreműködőt nevesít: többek között az ESG tanácsadót, az ESG tanúsítót és ezek mellett bevezette az államilag akkreditált ESG minősítés, illetve ESG minősítő fogalmát is. Nézzük meg, mi is az ESG minősítés, valamint ki az ESG minősítő, és mit mond a jogszabály.

Az ESG minősítés célja, hogy objektív és hiteles képet adjon a vállalkozások fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási teljesítményéről. Az ESG minősítés három fő területet vizsgál:

1. Környezeti (Environmental): a vállalatok környezeti hatásait, például a szén-dioxid-kibocsátást, az energiafelhasználást és a hulladékgazdálkodást;
2. Társadalmi (Social): a munkavállalók jólétét, a munkahelyi biztonságot, a sokszínűséget és az emberi jogok tiszteletben tartását;
3. Vállalatirányítási (Governance): az átláthatóságot, az etikai normák betartását és a vállalatirányítási gyakorlatokat.

A minősítés tehát praktikusan egy pontértéket vagy valamiféle besorolást (tanúsítványt) jelent, ami alapján könnyen megállapíthatóvá (és viszonyíthatóvá) válik egy vállalkozás fenntarthatósággal való konformitása.

Hogy működik az ESG minősítés?

Az ESG minősítés folyamata több lépésből áll, amelyek célja, hogy átfogó és objektív képet adjanak a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről. Jellemzően a főbb lépések:

Adatgyűjtés

Az ESG minősítők összegyűjtik a vállalatok által közzétett fenntarthatósági jelentéseket, éves beszámolókat és egyéb nyilvános adatokat. Utóbbiak közé tartoznak a cégbírósági adatok, a pénzügyi beszámolók, különböző hatóságok nyilvánosan elérhető nyilvántartásából elérhető adatok, bírságok, hirdetmények. Az adatgyűjtés gyakran kerül kiegészítésre közvetlen adatbekéréssel. Erre jellemzően kérdőíves módon kerül sor, gyakran a válaszokat alátámasztó evidenciák bekérése mellett, sőt, van olyan minősítési rendszer, ami eleve a közvetlen adatszolgáltatásra épül.

Elemzés

Az összegyűjtött adatokat különböző mutatószámok alapján elemzik. Ezek a mutatószámok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra vonatkoznak. A környezetiek közül rendszerint hangsúlyos a szén-dioxid-kibocsátás, az energiafelhasználás, a szennyezés és a hulladékgazdálkodás. A társadalmi szempontok főleg a munkavállalókkal, azok bérezésével, munkakörülményeivel, a diverzitással és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos információkra terjednek ki. A vállalatvezetéshez és irányításhoz kapcsolódó szempontok pedig főképp a transzparenciára és etikára vonatkozó normák betartását ölelik fel. Ezek között nagyon hangsúlyos az adó- és közteher fizetési hajlandóság és a beszállítók felé való fizetési fegyelem.

Pontozás

Az elemzés alapján a vállalatokat pontozzák, és besorolják őket különböző kategóriákba, amelyeket valamilyen könnyen érthető és felismerhető módon jelenítenek meg. Ez lehet például betűjel /AA, A, BB, B/, pontszám /0-9; 0-100/, tanúsítvány /platina, arany, ezüst/, stb.

Jelentés készítése

Az ESG minősítők gyakran készítenek egy jelentést is, amely tartalmazza a vállalatok ESG teljesítményének részletes értékelését és a pontszámokat. A jelentés bemutatja az elemzés során azonosított hiányosságokat és fejlődési lehetőségeket. Ez lehet nyilvános vagy belső felhasználásra készülő anyag. Ez nem minden esetben készül.

Nyilvánosságra hozatal

A jelentést vagy a minősítést közzéteszik, hogy a befektetők és más érintettek hozzáférhessenek az információkhoz. Ez viszont kötelező elem, enélkül nem éri el az objektív minősítés a célját.

Maga az ESG minősítés nem újdonság, már jó ideje vannak a piacon kisebb-nagyobb, helyi piacra specializálódott vagy épp globálisan ismert minősítők, amelyek eredményeit jellemzően széleskörű konszenzussal fogadja el a piac. Ez utóbbi körbe tartozik pl. az MSCI ESG, a Dow Jones Sustainability Index, a Sustainalytics és CDP indexei vagy az Ecovadis.

Magyar szabályozás és az első fecske

A magyar ESG törvény szerint ESG minősítő kizárólag gazdálkodó szervezet vagy külföldi jogi személy lehet, amely szerepel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) nyilvántartásában és független szervezetként kell működnie, valamint átlátható módon és nyilvánosan be kell bemutatnia a minősítési módszertanát. A törvény rendelkezik az ESG minősítőt, az ESG tanácsadót és az ESG tanúsítót érintő függetlenségi (érdekkonfliktust kizáró) kérdésekről is. A magyar ESG törvény tehát csak akkor ismer el bárkit (így a fent említett nemzetközi minősítőket is) hivatalos ESG minősítőnek, ha az SZTFH általi nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelelnek és persze kezdeményezik is ezt a lépést.

Az egyik magyar tulajdonú, jól ismert és immár 30 éve a piacon lévő, alapvetően céginformáció-szolgáltatással és cégminősítéssel foglalkozó vállalkozás mindenkit megelőzve elsőként került bele ebbe a nyilvántartásba. Az SZTFH oldalán megtalálható a vállalkozás neve és a weboldala is, amelyre kattintva a minősítési módszertan is megismerhető részletesen.

A szolgáltató hibrid módon nyújt szolgáltatást: csak a nyilvánosan elérhető adatbázisok alapján is képes minősítést kiadni, de lehetőség van a közvetlen adatszolgálatással való kiegészítésre is, amely nyilván még megalapozottabb és kifejezetten a minősített cégre szabott minősítést eredményezhet. Az ESG minősítéshez kapcsolódó többlet adatszolgáltatáshoz felhasználható az SZTFH kitöltött ESG kérdőíve és kész ESG beszámoló is. Nyilván ez utóbbi akkor lesz majd releváns, amikor ténylegesen és nagy számban jelennek meg ESG beszámolók. Ez ugye a nemrégiben történt ESG törvény módosítás miatt most egy ideig nem várható.

Állami ESG minősítő és amire az ESG minősítés használható

Az ESG törvény rendelkezik arról, hogy az állam is létrehozhat, és ismereteink szerint várhatóan létre is hoz, állami ESG minősítőt (amely felett várhatóan az SZTFH fog irányítási joggal rendelkezni).

A tervek szerint egyébként a meglévő minősítés kiválthatja majd az ESG adatszolgáltatást is, tehát adott esetben az ESG kérdőív beszállító általi kitöltését sem kell megtenni: amennyiben az átvilágítandó beszállító már rendelkezik ESG minősítéssel, akkor azt is megküldheti ESG kötelezett vevőjének.

Emellett, hosszabb távon állami, illetve meghatározott közbeszerzéseken való induláson előny vagy akár kifejezett feltétel lehet majd az ESG minősítés.

Viszont ez a két, az ESG minősítés felhasználhatóságára vonatkozó szabály a törvény szerint csak az állami ESG minősítő által készített ESG minősítésre vonatkozik, tehát az állam által akkreditált, de magán ESG minősítésekre nem.  Kérdés, hogy ennek ismeretében mennyire lesz vonzó és elterjedt az ESG minősítések megszerzése Magyarországon. Bízzunk abban, hogy – a szabályozás látható felpuhulásával párhuzamosan – az önkéntesség ebben is erősödik majd, és a vállalatok valós, felismert érdekeik mentén (és nem csak törvényi kötelezettség miatt) fogják saját magukat is minősíttetni és azt egyre inkább elvárni üzleti partnereiktől.