A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná a 2023. évi CVIII., közismert nevén: ESG törvényt. Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!
A legfontosabb változás az első tervezethez képest, hogy végül mégis a törvényben maradna a kötelezetti kör definiálása, tehát nem egy különálló miniszteri rendeletbe kerülne át az a rész, amely arról rendelkezik, hogy kire vonatkozik a törvény. A most benyújtott módosító értelmében az első körben már eddig is kötelezett, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok mellett (amelyek meghatározása nem változna) a második körben, tehát a 2025-ös évtől kezdődően azon nagyvállalatok lennének kötelesek az ESG törvény rendelkezéseinek megfelelni, akiknek a tárgyévet megelőző két évben az éves árbevétele meghaladta a 90 milliárd forintot és az átlagos foglalkoztatotti létszáma az 500 főt (mindkettőt egyszerre, tehát nem vagylagosan), és ezek mellett a törvényben rögzített 27 TEÁOR kategóriába tartozik a főtevékenysége.
Meglepetés az ESG-kötelezetti körben
A megjelölt TEÁOR kategóriák között főként a gyártó (gép- és feldolgozóipari) szektorokat találjuk, emellett az energetikai szektort, a kis- és nagykereskedelmet, a szállítási tevékenységeket, a távközlési és IT szolgáltatásokat, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat (beleértve a biztosítást és pénztárakat is). Ez utóbbi azért is meglepő, mert az ESG törvény jelenleg nem vonatkozik a szabályozott pénzügyi szolgáltatókra, és erre vonatkozóan a jelen törvényjavaslat sem tartalmaz módosítást. A kötelezett szektorok felsorolásában azonban ezek az intézmények mégis szerepelnek.
Felmentést kapnak a szennyezők
Érdekesség, hogy igen jelentős mennyiségű iparág kapna felmentést az ESG adatszolgáltatás és a törvénynek való megfelelési kötelezettség alól, köztük sok olyan, melynek hatása a környezetre és a társadalomra finoman szólva sem elhanyagolható.
Hiányzik a kötelezetti körből a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a dohánygyártás, a bányászat, a textil- és ruházati ipar, a bútor- és papíripar, a nyomdászat, a kőolaj-feldolgozás és fosszilis tüzelőanyag-termékek gyártása, a hulladék-gazdálkodás és a teljes építőipar. Emellett mentesülnének a logisztikai szolgáltatások (miközben a különböző fuvarozási módok benne vannak a kötelezetti körben), a postai tevékenységek, a teljes vendéglátó- és szállodaipar, a különböző kulturális és média tevékenységek, az ingatlanügyletekkel kapcsolatos mindenféle tevékenység (beleértve az ingatlanfejlesztést és közvetítést).
Olvasd el, hogy mire számítottak az ESG törvény módosítása kapcsán a Hungarian Sustainability Professionals Network szakértői!
Szintén kimaradt a listából a szolgáltatások túlnyomó része, ideértve a reklámügynökségi tevékenységet, a munkaerő-kölcsönzést, utazásközvetítést, építmény-üzemeltetést és takarítást, az oktatást, a sporttal kapcsolatos tevékenységeket, a szerencsejátékot, illetve a karbantartási és javítási tevékenységeket, végezetül pedig az egészségügyi szolgáltatásokat.
Gyorsan megnézve ezeket a feltételeket, jól látható, hogy mind az értékhatárok emelése (főképp a 90 milliárd forintos érbevételi határ), mind a szektorok válogatása igen erősen megszűri azon vállalkozások körét, amelyek – a már kötelezett tőzsdei vállalatok mellett – az ESG törvény hatálya alá esnének a jövőben.
Hányan mentesülhetnek az ESG-beszámolás alól?
Amennyiben helyesek a rendelkezésre álló információk, körülbelül 150 vállalat rendelkezik ma Magyarországon egyszerre 90 milliárd forint feletti árbevétellel és 500 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal. Ezek egy része pedig nyilván a mentesülő szektorokban végzi főtevékenységét, így könnyen lehet, hogy akár ennél is jóval is kevesebb lesz azoknak a cégeknek száma, akiknek ténylegesen meg kell felelniük a magyar ESG törvénynek a jövőben. Ez az EU Omnibusz szabályozáshoz hasonlóan igen jelentős visszalépést jelent az eredeti tervekhez képest: a jelenleg hatályos ESG törvény szerint érintett cégek kb. 80-90%-a mentesülhet az ESG előírások alól, ha ilyen tartalommal fogadják el a törvényt.
Olvasd el szakértő szerzőnk korábbi cikkét is, amelyben arról írt, hogy hogyan állunk most a fenntarthatósághoz és ESG-hez kapcsolódó európai kötelezettségek reformjával!
A módosító többi része a már korábban megismert pontokat tartalmazza, így például mentesülnek az előaudit alól a 2025-ben első ESG beszámolójukat készítő cégek, nem fog vonatkozni a törvény a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan a tőzsdén jegyzett) KKV-kra, és az ESG törvény hatálya alá eső vállalkozások 2024., 2025. és 2026. évi ESG beszámolójukat nem kötelesek sem az SZTFH-nak megküldeni, sem azt (a társadalmi felelősségvállalási stratégiájukkal együtt) nyilvánosságra hozni.
Kkv-kilátások
A tervezetben továbbra is szerepel a KKV-k ESG adatszolgáltatással kapcsolatos terheinek csökkentése is: 2027. június 30-ig a mikro-, kis- és közepes vállalkozások ESG adatszolgáltatásra nem kötelezhetők. Így persze jó kérdés, hogy a megcsappant számú ESG törvénynek való megfelelésre kötelezett nagyvállalat beszállítóinak ESG-célú átvilágítása milyen eredményt fog hozni, tekintettel arra, hogy a beszállítók egy jelentős része KKV, amelyek átvilágítása így elmaradhat. Valószínűleg persze ezt nem is tudjuk majd meg, hiszen ezen átvilágítások eredményét tartalmazó jelentéseket a kötelezett vállalatok egy jó ideig még nem is hozzák majd nyilvánosságra.
A most benyújtott törvénytervezet szövege természetesen még változhat a parlamenti jogalkotási folyamat során, így – a további elemzésével és a most nem említett számos kisebb módosítás részletes tárgyalásával – érdemes megvárni a törvénymódosítás végleges, elfogadott szövegét.
A szerző a Forvis Mazars Fenntarthatósági Szolgáltatások területének vezetője, a Hungarian Sustainability Professionals Network tagja.
by 
